Habár az ítélethozatal egyes kritikák szerint megkésett, hiszen
a Digitális Egységes Piac Irányelv 2021. június 7. napján
történő hatálybalépésével a szerzői jogról szóló 2001/29
irányelv, az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31 irányelv,
valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló
2004/48 irányelv által felállított rendszer nagyrészt
idejétmúlttá vált, az előzetes döntéshozatali eljárást
lezáró ítélet vizsgálata számos tanulsággal járhat, hiszen a
Digitális Egységes Piac Irányelv tagállami implementációja nem
fog egyik napról a másikra megtörténni – írta dr. Bolvári
Ferdinánd ügyvédjelölt a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi
Iroda honlapján.
A C-682/18. sz. Youtube ügyben egy német zenei producer folytat
pert a Youtube ellen, míg a C-683/18. sz. Cyando ügyben az Elsevier
kiadó perli a Cyando online platform üzemeltetőt. Mindkét német
bíróság előtt folyó ügy tárgya bizonyos szerzői jogi oltalom
alatt álló műveknek a platform felhasználói által történő
jogosulatlan megosztása. A felperesi oldal mindkét ügyben kéri
megállapítani magának a platform üzemeltetőjének (tehát a
Youtube-nak és a Cyando-nak) a felelősségét is arra hivatkozva,
hogy nem léptek fel a jogosulatlan megosztás ellen elég
hatékonyan, így közvetett üzemeltetői felelősségük fennáll.
A két tárgyalt jogvitában a német legfelsőbb bíróság számos
kérdést terjesztett az Európai Unió Bírósága elé előzetes
döntéshozatalra annak érdekében, hogy a Bíróság pontosítsa az
online platformok üzemeltetőinek felelősségét a platformokon
azok felhasználói által jogellenesen online elérhetővé tett,
szerzői jogi védelem alatt álló műveket illetően. A Bíróság
a feltett kérdések megválaszolása során az alapügyek tényállása
idején hatályos jogszabályokat vette alapul, így az előzetes
döntéshozatalra előterjesztett kérdések közvetlenül nem
érintik a Digitális Egységes Piac Irányelv által bevezetett új
rendszert.
A Bíróság elsősorban azt a kérdést vizsgálta, hogy az olyan
videómegosztó platformok üzemeltetője, amely platformon a
felhasználók védelem alatt álló tartalmakat jogellenesen
megoszthatnak, a szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv
értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítést” végez-e. Az
üzemeltető a Bíróság értelmezése szerint akkor valósít meg
közvetítést, amikor magatartása következményeinek teljes
tudatában, közvetítőként jár el ügyfelei irányában a védelem
alatt álló művet tartalmazó, sugárzott műsor hozzáférhetővé
tételével, főként olyan esetben, amikor e beavatkozás hiányában
ügyfelei elvileg nem tudnák a sugárzott művet élvezni. A Bíróság
ebben az összefüggésben kimondja, hogy az ilyen platformok
kizárólag akkor végeznek közvetítést, ha a platform puszta
rendelkezésre bocsátásán túl tevékenyen közreműködnek a
tartalmak nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé
tételében. Ez például már abban az esetben is fennállhat, ha az
üzemeltető tudomással bír a jogellenes nyilvánossá tételről
és nem törli haladéktalanul a tartalmat.
Másodsorban a Bíróság foglalkozott az online platformok
üzemeltetőjének az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv
által előírt azon védelem alatt álló tartalmakért való
felelősségével, amelyeket a felhasználók a platformján
keresztül jogellenesen közvetítenek a nyilvánossághoz. A Bíróság
véleménye szerint ezen felelősség alóli mentesülés kérdésében
annak van döntő jelentősége, hogy az üzemeltető szerepe
neutrális (magatartása pusztán technikai, automatikus és passzív
jellegű), vagy pedig a megosztás során tevőleges szerepet
játszik, hiszen tud a tartalmak jellegéről, ellenőrzi azokat.
Előbbi esetben az üzemeltető mentesül a felelősség alól,
utóbbi esetben a Bíróság szerint felelőssége egyértelműen
megállapítható.
Harmadsorban a Bíróság pontosítja azokat a feltételeket, amelyek
fennállása esetén a szerzői jogról szóló 2001/29 irányelv
értelmében a jogosultak az online platformok üzemeltetőivel
szemben ideiglenes intézkedést kérhetnek. A Bíróság ebben a
vonatkozásban úgy ítéli meg, hogy az irányelvvel nem ellentétes,
ha a szerzői jog jogosultja csak akkor kérhet ideiglenes
intézkedést az üzemeltetővel szemben, ha az üzemeltető
szolgáltatását harmadik személy a jogosult jogának megsértése
céljából vette igénybe, és az üzemeltetőt a bírósági
eljárás megindítását megelőzően erről a jogsértésről
értesítették, azonban ennek ellenére nem távolította
haladéktalanul el a tartalmat a platformról és nem gondoskodott
arról, hogy a jogsértésre újból ne kerülhessen sor.
Az előzetes döntéshozatali eljárás keretében feltett kérdések
megválaszolásával az Európai Unió Bírósága nem dönti el a
tagállami bíróságok előtt indított jogvitát, azonban a Bíróság
által adott válaszok kötik az eljáró nemzeti bíróságokat. A
C-682/18. sz. Youtube és a C-683/18. sz. Cyando egyesített ügyekben
hozott ítélet elvi jelentőségű a szerzői jogi felelősségi
kérdéseket illetően, ahogy már említettük, jelentőségéből
nem vesz el a digitális reformcsomag elfogadása sem, hiszem a
reformcsomag tagállami implementációja az elkövetkező évek
során fokozatosan fog megvalósulni.
