A munkavállaló számára ingyenesen vagy kedvezményesen
biztosított szolgálati lakás, illetve munkásszálláson történő
elhelyezés adómentes juttatásnak minősülhet – írta a
Deloitte.
Az adómentesség egyik feltétele, hogy a munkásszállás a
kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely
legyen, amely legalább két munkavállaló elhelyezésére szolgál.
További feltétel, hogy az elhelyezett munkavállalónak nem lehet a
településen 50%-ot meghaladó tulajdonjoga vagy haszonélvezeti
joga más lakóingatlanra vonatkozóan.
Fontos kitétel emellett, hogy a szállodai elhelyezés nem felel meg
az adómentesség kritériumának, azonban bármely más típusú
kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezés megfelelhet az
előírásoknak – emelte ki dr. Sólyom Tibor, a Deloitte magyarországi
Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának
menedzsere.
A munkáltató a társasági nyereségadó meghatározásakor duplán
elszámolhatja költségként többek között az alábbiakat:
-
a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díját,
-
a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére elszámolt összeget;
-
a munkáltató által épített vagy vásárolt bérlakás költségét.
A kedvezmény a munkavállalók mobilitását hivatott támogatni,
ezért nem nyújtható olyan munkavállalónak, akinek azon a
településen van a lakóhelye, ahol a munkahelye is van (vagy 60
kilométeren belül, illetve tömegközlekedéssel legfeljebb másfél
órára lakik). Feltétel továbbá, hogy a kedvezményben részesülő
munkavállaló főállásban, legalább heti 36 órás munkaidőben
legyen foglalkoztatva.
Amennyiben a munkáltató térítésmentesen biztosítja a szállást
a dolgozók számára, akkor ingyenes szolgáltatást nyújt nekik,
és felmerül a kérdés, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő
költség (elsősorban a szállás bérleti díja vagy a kereskedelmi
szálláshely díja) áfája visszaigényelhető-e.
Sokan azt gondolják, hogy az SZJA és társasági adó kedvezmények
szabályain kívül más adóval nem kell foglalkozni. Pedig ez nem
így van, ugyanis annak ellenére, hogy áfában nincsenek külön
rendelkezések a munkásszállásra, egyáltalán nem mindegy, hogy a
költség végül növekszik-e az áfával, vagy azt vissza lehet
igényelni – mondta dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi
Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának
menedzsere.
Ennek megválaszolásához az a kiindulópont, hogy alapvetően a munkavállaló feladata, hogy gondoskodjon a lakhatásáról. Ha ezt a munkáltató biztosítja, akkor a munkavállaló magánszükségleteit elégíti ki, és a költségek áfája nem igényelhető vissza. Ha azonban olyan speciális körülmények állnak fenn, amelyek alapján csak a munkáltató tudja biztosítani, hogy a munkavállalók (pl. a távoli állandó lakóhelyük vagy a munkahely nehéz megközelíthetősége miatt) a megfelelő időben meg tudjanak jelenni a munkahelyen, akkor felmerülhet, hogy a munkavállalók elszállásolása a munkáltató érdekkörébe tartozik. Ez esetben a költségek áfája visszaigényelhető lehet, de ez mindig egyedi mérlegelés és döntés kérdése.
