A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő civilszervezet egyik
ügyfelének beadványa nyomán az Alkotmánybíróság
alaptörvény-ellenesnek ítélte a jogszabályt – tájékoztatott
a Napi.hu.
A kuruzslás büntetőjogi fogalmát kiterjesztő módosítás
elvileg az áltudományos „terápiákat" nyújtó sarlatánok
ellen irányult, de olyan homályosra sikerült a törvényszöveg,
hogy több ezer valódi, képzett szakembernek kellett aggódnia
amiatt, hogy büntetőeljárás indul ellenük pusztán azért, mert
a munkájukat végzik.
A bizonytalanságot az alapozta meg, hogy egy, a szakmával való
érdemi egyeztetés nélkül, összecsapott törvénymódosítás
során egészségügyi szakképesítéshez kötötték a
pszichoterápiás gyakorlat végzését, de nem határozták meg
pontosan, hogy mit tekintenek pszichoterápiás gyakorlatnak.
Ehelyett egy olyan elnagyolt definícióra hivatkoztak, ami olyan
szakemberek munkájára is illeszkedhet, akik nem klinikai
szakpszichológusok vagy szakorvosok, de a saját feladatuk
elvégzéséhez nyilvánvalóan megvan a tudásuk és végzettségük:
ilyenek például a nevelési tanácsadóban, családsegítésben,
krízisambulancián, drogprevencióban, egyházi segítő
szakszolgálatnál dolgozók, a tanácsadó pszichológusok,
családterapeuták, művészetterapeuták, mozgásterapeuták, a
pszichodráma-vezetők, mentálhigiénés szakemberek és a coachok -
írta a TASZ.
Az Alkotmánybíróság elfogadta a TASZ érvelését és kimondta,
hogy az alkotmányos büntetőjog legalapvetőbb elveivel ellentétes,
ha nem lehet előre látni, hogy ki és pontosan milyen cselekedettel
követ el bűncselekményt. A testület arra is utalt, hogy a
szabályozás nem egyeztethető össze a foglalkozás szabad
megválasztásához való alapvető joggal: a pontatlan megfogalmazás
miatt ugyanis olyan tevékenységekre is kiterjedhet, amelyek a
munkához való jog védelme alá esnek.
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló
alaptörvény-ellenességet állapított meg, amit az Országgyűlésnek
jövő március 31-ig kell orvosolnia.
A döntés értelmében az ügyészségnek vagy a bíróságnak minden olyan ügyben meg kell szüntetnie a büntetőeljárást, amit a jövőben a „kuruzslótörvényre” alapozva indítanak, különben az Alkotmánybíróság semmisíti meg az így született ítéletet.
