Akcióterv után rövidtávú elképzelések
A Bizottság tavaly júliusban tette közzé akciótervét, amely a méltányos és egyszerű adózás érdekében kidolgozott adócsomag részeként került kialakításra. A most megfogalmazott rövid távú tervekben egyebek között olyan javaslatok szerepelnek, amelyek
- - az adózási szempontból elhatárolt veszteségek kedvezőbb felhasználhatóságára,
- - az agresszív adótervezési lehetőségek további kiküszöbölésére,
- - a nagy cégcsoportokat terhelő tényleges adókulcsok közzétételi kötelezettségének bevezetésére, valamint
- - a hitel- és tőkefinanszírozás közötti torzító hatás megszüntetésére irányulnak. A Bizottság hosszú távú terve azonban egy új javaslat kidolgozása a társasági adózás keretrendszerére vonatkozóan
– írta dr. Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
Holisztikus jövőkép
A Bizottság célja egy holisztikus jövőkép kialakítása az
Európai Unió adórendszere kapcsán, melynek jelenlegi problémái
főként abból erednek, hogy a tagállamok önállóan, egymással
nem koordinálva vezettek be különböző adóreformokat. Ezen terv
segítségével képzelhető el egy méltányos és stabil üzleti
környezet megteremtése, amely fellendítheti a fenntartható és
munkahelyteremtő növekedést az Európai Unióban. A tervezet
figyelembe veszi a G20-ak és az OECD globális adóreformról
folytatott megbeszélésein elért eredményeket.
Adózási keretrendszer
2023-ig a Bizottság egy javaslatot terjeszt elő a társaságok adózási keretrendszerére vonatkozóan. A „Vállalkozás Európában: A jövedelemadó keretrendszere” („Business in Europe: Framework for Income Taxation” vagy „BEFIT”) egységes társaságiadó-keretszabályokat biztosít majd az Európai Unió számára, amely biztosítaná az adóztatási jogok tagállamok közötti méltányosabb elosztását. A tervek szerint a BEFIT csökkentené az adminisztratív költségeket és kötelezettségeket (esetlegesen annak a lehetőségével, hogy a vállalatcsoportok egy egységes Európai Uniós adóbevallást készíthessenek), minimalizálná az adókikerülési lehetőségeket, és támogatná a munkavállalást, valamint a befektetéseket az Európai Unió egységes piacán. Ezen felül, a BEFIT felváltana egy korábbi Európai Uniós kezdeményezést, ami a közös konszolidált társasági adóalap (angol rövidítéssel: CCCTB) megállapítására irányult, így annak jelenleg függőben lévő javaslatát visszavonnák.
Kérdéses a tagállamok ellenállásának mértéke
A multinacionális vállalatcsoportok számára előnyös lehet egy egységes adózási keretrendszer kialakítása és adókötelezettségük aszerinti meghatározása, hiszen a 27 Európai Uniós tagállam eltérő részletszabályokat alkalmaz, amelyek betartása többlet erőforrásokat igényel. A közös társasági adórendszer elképzelése már korábban is felmerült az Európai Unióban, amelyhez kapcsolódóan 2011-ben egy javaslat is elkészült, de erről nem tudtak a tagállamok megegyezni. Kérdéses a tagállamok ellenállásának mértéke a jelenlegi javaslat kapcsán is, tekintettel az államok adózási szuverenitására és arra, hogy a mostani javaslatban megfogalmazott intézkedések nem különböznek nagy mértékben a sokat vitatott korábbi CCCTB javaslattól.
A digitális gazdaság méltányos adóztatásának biztosításáért
A mostani tervezet az elkövetkező évekre szóló szélesebb körű
uniós adóreform része. A Bizottság a társaságiadó-reformok
mellett hamarosan intézkedéseket fog előterjeszteni a digitális
gazdaság méltányos adóztatásának biztosítása érdekében is.
A Bizottság javaslatot fog tenni egy digitális illetékre, amely az
Európai Unió saját bevételi forrásaként fog szolgálni. A
„FitFor55” csomaggal és az európai zöld megállapodással
összefüggésben pedig hamarosan előterjeszti az
energiaadó-irányelv és az importáruk karbonintenzitását
ellensúlyozó mechanizmus felülvizsgálatát is. Ezzel egyidőben
szélesebb körű vitát indít az uniós adózás jövőjéről,
amellyel kapcsolatban 2022-ben egy adózási szimpóziumot is
terveznek „Az Uniós adószerkezet a 2050 felé vezető úton”
címmel.
