Legalábbis ez volt a jogalkotó szándéka, de dr. Magyar Csaba, a
Crystal Worldwide vezérigazgatója szerint a szabályozásnak a
gyakorlatban egészen más hatása lehet – írta a Portfolió.
Európában a 4. pénzmosás elleni irányelv tette le a tényleges
tulajdonosok központi nyilvántartásának alapkövét, amelynek a
célja az volt, hogy mindegyik tagállamban hozzanak létre egy olyan
regisztert, amely tartalmazza valamennyi gazdálkodó szervezet vagy
más hasonló jogi konstrukció tényleges tulajdonosát.
Az EU az átláthatóság érdekében tűzte zászlajára ezt a célt,
mert úgy gondolták, hogy ha létrejön egy ilyen nyilvántartás,
akkor az jelentős mértékben képes visszaszorítani a pénzmosási
ügyleteket – mondta a Portfoliónak dr. Magyar Csaba.
Bár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvényben (Pmt.) már régóta
szerepelt egy ilyen adatbázis, a részletszabályok meghatározása
mostanáig váratott magára. A mostani új törvény szerint nem
kell minden ügyfél-átvilágításra kötelezettnek adatot
szolgáltatni a nyilvántartás részére, sőt nem is az érintett
cégek küldik be az adatokat közvetlenül. A hazai megoldás
szerint csak a számlavezető bankok lesznek azok, akik 2021. június
6-tól az általuk elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeként
beszerzett tényleges tulajdonosi adatokat átadják a nyilvántartó
szervnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).
Ez az adatbázis tulajdonképpen része annak a kormányzati tervnek,
amely szerint hamarosan megteremtik a minden szervezetet magában
foglaló Jogi Személyek Egységes Nyilvántartását (beleértve
azok tényleges tulajdonosát).
Az európai irányelv és a hazai jogszabály értelmében azonban a
tényleges tulajdonosok nyilvántartáshoz nem csak a hatóságok
kaphatnak hozzáférést, hanem bárki, aki utána szeretne ennek
nézni.
A cikket teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
