Dr. Magyar Csaba

Legalábbis ez volt a jogalkotó szándéka, de dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide vezérigazgatója szerint a szabályozásnak a gyakorlatban egészen más hatása lehet – írta a Portfolió.

Európában a 4. pénzmosás elleni irányelv tette le a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásának alapkövét, amelynek a célja az volt, hogy mindegyik tagállamban hozzanak létre egy olyan regisztert, amely tartalmazza valamennyi gazdálkodó szervezet vagy más hasonló jogi konstrukció tényleges tulajdonosát.

Az EU az átláthatóság érdekében tűzte zászlajára ezt a célt, mert úgy gondolták, hogy ha létrejön egy ilyen nyilvántartás, akkor az jelentős mértékben képes visszaszorítani a pénzmosási ügyleteket – mondta a Portfoliónak dr. Magyar Csaba.

Bár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (Pmt.) már régóta szerepelt egy ilyen adatbázis, a részletszabályok meghatározása mostanáig váratott magára. A mostani új törvény szerint nem kell minden ügyfél-átvilágításra kötelezettnek adatot szolgáltatni a nyilvántartás részére, sőt nem is az érintett cégek küldik be az adatokat közvetlenül. A hazai megoldás szerint csak a számlavezető bankok lesznek azok, akik 2021. június 6-tól az általuk elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeként beszerzett tényleges tulajdonosi adatokat átadják a nyilvántartó szervnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Ez az adatbázis tulajdonképpen része annak a kormányzati tervnek, amely szerint hamarosan megteremtik a minden szervezetet magában foglaló Jogi Személyek Egységes Nyilvántartását (beleértve azok tényleges tulajdonosát).

Az európai irányelv és a hazai jogszabály értelmében azonban a tényleges tulajdonosok nyilvántartáshoz nem csak a hatóságok kaphatnak hozzáférést, hanem bárki, aki utána szeretne ennek nézni.

A cikket teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.