A reform első lépéseként már tavaly megteremtették a digitális
távoktatás szerzői jogi feltételeit – írta a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala (SZTNH) az MTI-nek küldött tájékoztatójában.
A mostani módosítás egyebek mellett átláthatóbbá teszi a szerzők és az előadóművészek díjazására vonatkozó szabályozást, és tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználásával kapcsolatban. Emellett lehetővé teszi, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények (például múzeumok, könyvtárak, levéltárak) a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveket könnyebben tudják használni.
A jogszabályváltozás az uniós irányelvek átültetésével új,
szabad felhasználási módot vezet be a szöveg- és adatbányászat
tekintetében. Bevezeti a paródiakivételt is, amely azt jelenti,
hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatók,
"parodizálhatók" lesznek az eredeti mű alkotójának
engedélye nélkül is - közölték.
A közleményben idézték Pomázi Gyulát, a hivatal elnökét, aki azt mondta, hogy
a szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. Az új szabályok révén a nagy szolgáltatók a rajtuk keresztül elért szerzői jogi tartalmak, vagyis zenék, videók után fizetnek majd az alkotóknak. A törvény új rendelkezései alapján egyértelművé válik az is, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltőknek nem kell fizetniük - jelezte az elnök.
Fontos változás a sajtókiadói jog bevezetése is - folytatták. A digitális hírfogyasztás növekedése miatt ugyanis az egyre jelentősebb online hirdetési bevételek jelenleg nagyrészt a nagy internetes platformokhoz jutnak.
A jogszabályváltozás révén a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik online felhasználásánál.
A szerzői jogi törvénymódosítás mellett szintén fontos változást jelent a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének megerősítéséről szóló törvény elfogadása" - írták.
A megállapodás ratifikálásával Magyarország részese lett a földrajzi árujelzők modernizált nemzetközi oltalmi rendszerének. A magyarországi termelők ezután hatékonyabb eljárás keretében szerezhetnek nemzetközi oltalmat az eredetmegjelölések mellett a földrajzi jelzésekre is
- olvasható az SZNTH közleményében.
