A téma azt követően került az uniós testület elé, hogy a
lengyel nemzeti igazságszolgáltatási tanács - a Lengyelországban
2018-ban és 2019-ben elfogadott jogszabályi módosítások alapján
- 2019 novemberében hozott ítéletben úgy döntött, hogy öt
büntető és polgári ügyszakos bíró esetében nem terjeszt a
Lengyel Köztársaság elnöke elé a legfelsőbb bíróság bírói
álláshelyeire irányuló kinevezést érintő javaslatot, hanem az
álláshelyekre más pályázókat javasol – idézte fel az MTI.
Az érintettek fellebbezést kívántak benyújtani, de ezt a lengyel
jog vonatkozó rendelkezése alapján nem tudták megtenni. Az ügyet
vizsgáló lengyel legfelsőbb bíróság azt kérdezte az uniós
bíróságtól, hogy az uniós jog által biztosított jogokkal
ellentétes-e a lengyel jog említett rendelkezése.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint a jogorvoslatra
vonatkozó nemzeti rendelkezések "problematikusnak
bizonyulhatnak" az uniós jogból eredő követelmények
szempontjából, ha megszüntetik a korábban létező jogorvoslat
hatékonyságát. Ezzel összefüggésben azt állapították meg,
hogy a lengyel jogszabályi módosításokat követően a fellebbezés
nem rendelkezik valós hatékonysággal, csupán látszólagos
bírósági jogorvoslatot kínál.
A luxemburgi bírák arra emlékeztettek, hogy az uniós jog
megköveteli a függetlenség és pártatlanság garanciáinak
meglétét a bírák kinevezésére vonatkozó szabályok esetén.
Ezzel összefüggésben úgy vélekedtek, hogy az uniós joggal
ellentétesek a lengyel jogszabályi módosítások, amennyiben
kétségeket ébreszthetnek a kinevezett bírák
befolyásolhatatlanságát, valamint semlegességét illetően. A
kinevezett bírák függetlensége vagy pártatlansága látszatának
hiánya sértheti az igazságszolgáltatás iránti bizalmat -
emelték ki.
Az EU-bíróság ítélete szerint a kérdést előterjesztő lengyel
bíróságnak kell határoznia mindenekelőtt arról, hogy a nemzeti
igazságszolgáltatási tanács esetében fennállnak-e a
függetlenség megfelelő garanciái.
Jogsértés megállapítása esetén az uniós jog elsőbbségének
elve arra kötelezi a nemzeti bíróságot, hogy az említett
módosítások alkalmazását mellőzze. Ez azt jelenti, hogy
továbbra is járjon el abban a hatáskörben, amely az elé
terjesztett ügy elbírálására vonatkozóan az említett
módosítások bevezetését megelőzően megillette - áll az
ítéletben.
Varsó elutasítja az EU-bíróság állásfoglalását
A lengyel jogrendet semmibe vevőnek, ezért elfogadhatatlannak
nevezte Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter március 2-án az
Európai Unió bíróságának aznapi állásfoglalását a lengyel
legfelsőbb bírósági tisztségek betöltését érintő
törvénymódosításról.
A luxembourgi döntésre reagálva Zbigniew Ziobro március 2-i
sajtótájékoztatóján aláhúzta: Lengyelországban az
alkotmányból ered a jog, az EU-bírósági ítélet alapján
viszont "arra kellene következtetni, hogy a lengyel alkotmány
már nem érvényes". Mintha a lengyel alaptörvényt uniós
előírások "hatálytalaníthatnák" úgy, ahogyan ezt a
luxembourgi törvényszék helyesnek találja - jelentette ki a
miniszter.
Hozzátette: ilyen álláspontba semmilyen lengyel politikus nem
egyezhet bele, a bírósági döntés ezért elfogadhatatlan.
A luxembourgi állásfoglalásra reagálva Julia Przylebska
alkotmánybírósági elnök a PAP hírügynökségnek nyilatkozva
rámutatott: a varsói taláros testület többször is
megállapította, hogy az alkotmány kizárja a bíróságok
beavatkozását a bírák kinevezésébe.
Przylebska felidézte azokat az alkotmánybírósági ítéleteket is, amelyek szerint kizárt, hogy a lengyel bíróságok az államfő által végzett bírói kinevezések szabályosságát vizsgálják, valamint azt is, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság az országos igazságszolgáltatási tanács döntései ellen emelt fellebbezésekkel foglalkozzon.
