A téma azt követően került az uniós testület elé, hogy a lengyel nemzeti igazságszolgáltatási tanács - a Lengyelországban 2018-ban és 2019-ben elfogadott jogszabályi módosítások alapján - 2019 novemberében hozott ítéletben úgy döntött, hogy öt büntető és polgári ügyszakos bíró esetében nem terjeszt a Lengyel Köztársaság elnöke elé a legfelsőbb bíróság bírói álláshelyeire irányuló kinevezést érintő javaslatot, hanem az álláshelyekre más pályázókat javasol – idézte fel az MTI.

Az érintettek fellebbezést kívántak benyújtani, de ezt a lengyel jog vonatkozó rendelkezése alapján nem tudták megtenni. Az ügyet vizsgáló lengyel legfelsőbb bíróság azt kérdezte az uniós bíróságtól, hogy az uniós jog által biztosított jogokkal ellentétes-e a lengyel jog említett rendelkezése.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint a jogorvoslatra vonatkozó nemzeti rendelkezések "problematikusnak bizonyulhatnak" az uniós jogból eredő követelmények szempontjából, ha megszüntetik a korábban létező jogorvoslat hatékonyságát. Ezzel összefüggésben azt állapították meg, hogy a lengyel jogszabályi módosításokat követően a fellebbezés nem rendelkezik valós hatékonysággal, csupán látszólagos bírósági jogorvoslatot kínál.

A luxemburgi bírák arra emlékeztettek, hogy az uniós jog megköveteli a függetlenség és pártatlanság garanciáinak meglétét a bírák kinevezésére vonatkozó szabályok esetén. Ezzel összefüggésben úgy vélekedtek, hogy az uniós joggal ellentétesek a lengyel jogszabályi módosítások, amennyiben kétségeket ébreszthetnek a kinevezett bírák befolyásolhatatlanságát, valamint semlegességét illetően. A kinevezett bírák függetlensége vagy pártatlansága látszatának hiánya sértheti az igazságszolgáltatás iránti bizalmat - emelték ki.

Az EU-bíróság ítélete szerint a kérdést előterjesztő lengyel bíróságnak kell határoznia mindenekelőtt arról, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanács esetében fennállnak-e a függetlenség megfelelő garanciái.

Jogsértés megállapítása esetén az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi a nemzeti bíróságot, hogy az említett módosítások alkalmazását mellőzze. Ez azt jelenti, hogy továbbra is járjon el abban a hatáskörben, amely az elé terjesztett ügy elbírálására vonatkozóan az említett módosítások bevezetését megelőzően megillette - áll az ítéletben.

Varsó elutasítja az EU-bíróság állásfoglalását

Zbigniew Ziobro

A lengyel jogrendet semmibe vevőnek, ezért elfogadhatatlannak nevezte Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter március 2-án az Európai Unió bíróságának aznapi állásfoglalását a lengyel legfelsőbb bírósági tisztségek betöltését érintő törvénymódosításról.

A luxembourgi döntésre reagálva Zbigniew Ziobro március 2-i sajtótájékoztatóján aláhúzta: Lengyelországban az alkotmányból ered a jog, az EU-bírósági ítélet alapján viszont "arra kellene következtetni, hogy a lengyel alkotmány már nem érvényes". Mintha a lengyel alaptörvényt uniós előírások "hatálytalaníthatnák" úgy, ahogyan ezt a luxembourgi törvényszék helyesnek találja - jelentette ki a miniszter.

Hozzátette: ilyen álláspontba semmilyen lengyel politikus nem egyezhet bele, a bírósági döntés ezért elfogadhatatlan.

A luxembourgi állásfoglalásra reagálva Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök a PAP hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott: a varsói taláros testület többször is megállapította, hogy az alkotmány kizárja a bíróságok beavatkozását a bírák kinevezésébe.

Przylebska felidézte azokat az alkotmánybírósági ítéleteket is, amelyek szerint kizárt, hogy a lengyel bíróságok az államfő által végzett bírói kinevezések szabályosságát vizsgálják, valamint azt is, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság az országos igazságszolgáltatási tanács döntései ellen emelt fellebbezésekkel foglalkozzon.