A jogalkotási javaslat két sarokkövét a munkavállalók és a
munkáltatók számára a bérek átláthatóságát biztosító
intézkedések, valamint a bérdiszkrimináció áldozatai számára
az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése
jelentik – írta az MTI.
A javaslatok értelmében a munkáltatóknak az álláshirdetésben
vagy az állásinterjú előtt tájékoztatást kell adniuk a kezdeti
bérszintről vagy bérsávról, és nem lesznek többé jogosultak
arra, hogy a pályázó előző fizetési fokozatával kapcsolatos
kérdéseket tegyenek fel. A munkavállalók továbbá tájékoztatást
kérhetnek munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végző
munkavállalók nemenkénti átlagos bérszintjéről. A testület
azt is biztosítaná, hogy a 250-nél több alkalmazottat
foglalkoztató cégek információkat tegyenek közzé a
szervezetükben dolgozó nők és férfiak közötti bérszakadékra
vonatkozóan.
A bizottság azt is el szeretné érni, hogy bérdiszkriminációt
elszenvedettek kártérítésben részesüljenek. Továbbá azt is: a
munkáltatónak és nem a munkavállalónak kellene bizonyítania,
hogy a díjazás tekintetében nem állt fenn hátrányos
megkülönböztetés. Emellett a tagállamoknak konkrét szankciókat
kell megállapítaniuk az egyenlő díjazás szabályának megsértése
esetére.
Következő lépésként az Európai Bizottság javaslata az Európai
Parlament és a tagállami minisztereket tömörítő Tanács elé
kerül. Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két
év áll rendelkezésükre, hogy az intézkedéseket nemzeti
jogrendszerükkel harmonizálják.
Hivatalos statisztikák szerint az EU-ban a nők fizetése még
mindig jelentősen, 14 százalékkal elmarad a férfiakétól,
jóllehet már 1975-ben egy uniós irányelv már megtiltotta a nemek
közötti díjazásbeli megkülönböztetést.
Az Európai Szakszervezetek Szövetségének 2020-as elemzése szerint a nőknek még legalább 84 évet kell várniuk arra, hogy ugyanazt a fizetést kapják, mint férfi kollégáik.
