Az Adózóna olvasója a következő kérdéseket tette fel: Egy
magyar cég belföldi illetékességű alkalmazottja kiküldetésben
végzett munkát 2019. 01. 01–2020. 03. 31. között
Németországban, nem figyelve a 183 napos munkavégzési korlátra.
A magyar cég kért a munkavállalóra A1-et, munkabérét mindvégig
magyarországi adóztatási előírások szerint fizette meg itthon.
A magyar cégnek nincs Németországban telephelye. Miután ez
kiderült, a cég megbízott egy németországi adótanácsadót,
hogy intézze el kint a szükséges bejelentéseket, hogy az elmaradt
adófizetést 2019-re és 2020-ra a német hivatal(ok) irányába
törvényszerűen rendezni tudja. A cég kapott német adószámot,
elkészültek a német adóbevallások és megtörtént az elmaradt
szja befizetése is az ottani hatóságok felé. Mivel hazánk
rendelkezik Németországgal kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezménnyel, véleményünk szerint ebben az esetben a
munkavállalónál két adóévet érintően kettős szja adóztatás
történt. A kérdéseink: 1. A munkavállaló önrevíziót
nyújthat-e be itthon 2019. évi személyijövedelemadó-bevallására?
Mi ennek a módja? 2. Kell-e és ha igen, milyen jellegű
dokumentumot csatolnia a németországi szja megfizetéséről
2019-re? Vagy van információcsere a két ország adóhivatala
között és a dupla adóztatás megjelenik az adófolyószámláján?
3. Mit kell tennie 2020. évi magyar adóbevallásában, ha 2020. év
folyamán (2020. 04. 01-től) adóilletősége németországira
változott?
A kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Helyesen értelmezi az adókötelezettség átkerül
Németországba. A Németországgal kötött kettős adózás
elkerülésére vonatkozó egyezmény értelmében, amennyiben a
munkavállaló bármilyen 12 havi intervallumon belül 183 napnál
huzamosabb ideig Németországban tartózkodik, ott végzi a
munkáját, akkor a magyar munkáltatónak nem keletkezik
szja-előleglevonási kötelezettsége Magyarországon. [Egyezmény
14. cikk (2) bekezdése]
Attól az időponttól kezdve, amikortól a munkavállaló német
adóügyi illetőségűnek minősül, szintén nem kell
Magyarországon szja-előleget vonni, tekintettel arra, hogy az
Egyezmény 14. cikk (1) bekezdése értelmében a német illetőségű
személy jövedelme, ha Németországban dolgozik, kizárólag
Németországban adóztatható.
Az Egyezmény a kettős adózás elkerüléséről úgy rendelkezik,
hogy amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy
olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely ezen
Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható Németországban,
Magyarország mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól.
Német illetőség esetén a magánszemély minden jövedelme (a
privát jövedelmei is) Németországban adóztatható.
Abban az esetben, ha nincs szja-előleg alapját képező jövedelem,
a járulék alapját is módosítani szükséges. Figyelemmel a
vonatkozási időszakra, még a régi társadalombiztosítási
szabályokat kell alkalmazni. Eszerint szja-előleg hiányában a
járulék alapja a kiküldetést megelőző 12 havi átlag alapbér
összege.
Mivel a munkáltató mind 2019-re, mind 2020-ra az adóévre
kiállított M30-as igazolások kiadásának határidejét követően
tárta fel, hogy az előző hónapokra vonatkozóan nem a jogszabályi
előírások alapján állapította meg és vallotta be a
magánszemély adóját, a hibát az általános önellenőrzéstől
eltérő módon orvosolhatja.
A feltárt hibát nyilvántartásba kell venni és 15 napon belül
bejelentést kell tenni a magánszemély lakóhelye szerint illetékes
adóhatóságához az adókülönbözet összegéről, a kifizetés
jogcíméről, a kifizetésről szóló igazolás kiállításának
napjáról, az adóazonosító feltüntetése mellett. (szja-törvény
15/A §). A bejelentésre az AJK Bejelentés az adó és
járulékkülönbözet elszámolásáról elnevezésű nyomtatvány
szolgál. Az adóhatóság részére küldött információkon túl
értesíteni kell a magánszemélyt is arról, hogy az éves
jövedelmigazolás összege módosításra került, de a
magánszemélynek nincs ezzel teendője, nem kell önellenőrzést
benyújtania, ugyanis az adóhatóság a munkavállaló javára
mutatkozó adókülönbözet összegét határozattal állapítja meg
és írja jóvá a magánszemély adófolyószámláján. Az adó
kiutalását 17-es nyomtatványon kérheti a magánszemély. A
járulék módosítása során – mivel a dolgozó a hiba
feltárásakor is munkaviszonyban áll –, a túlvont vont járulék
különbözetét a dolgozó részére az önellenőrzést követően
ki kell fizetni. Mivel az adóelőleg alapját és a járulék
alapját is önellenőrizni szükséges, ezért a szocho és a szakho
alapja is módosul, mely a 08-as bevallások általános előírások
szerinti önellenőrzése útján valósítható meg
2. Az AJK nyomtatványon röviden ismertetni szükséges az
önellenőrzés hátterét. Dokumentumot csatolni nem kell, de az
adóhatóság kérhet iratbetekintést a határozat meghozatala
előtt. Az Európai Unión belül van adatszolgáltatás a két
ország között. Ezért a magyar munkáltatónak a 08-as bevallás
önellenőrzésénél erre figyelmet kell fordítani. Ez azonban
automatikusan nem jelenhet meg a folyószámlán, az adatszolgáltatás
az adóhatóság munkáját segíti, egy kontroll a jövedelmek
bevallásának ellenőrzésekor.
3. 2020-ra vonatkozóan az eljárás azonos az 1. pontban leírtakkal,
mivel január 31-ét követően történt a hiba feltárása. A
különbség a 08-as bevallásoknál mutatkozik, ahol áprilistól
fel kell tüntetni a magánszemély német illetőségét is a
Németországban adóztatható jövedelmek mellett.
