A jelentés az elmúlt nagyjából egy év legfontosabb fejleményeit
mutatja be, miközben arra a kérdésre keresi a választ, milyen
állapotban van a bíróságok függetlensége ma Magyarországon –
közölte a jogvédő szervezet.
A Magyar bíróságok helyzete című jelentés – amelynek alapját
egy bírák által kitöltött anonim kérdőíves felmérés illetve
a nyilvánosan elérhető információk és dokumentumok elemzése
képezi – arra a következtetésre jut: ellenére annak, hogy az Európai Unió
valamint az Európa Tanács intézményei és a szakmai szervezetek
évek óta folyamatosan jelzik, hogy az Országos Bírósági Hivatal
(OBH) elnökének túlzott hatalma veszélyezteti a bíróságok
függetlenségét, a kormány mégsem tett semmit ennek a helyzetnek
a megoldására – írták.
„Bár látszólag csend van a magyar bíróságok háza táján, de
a rendszerszintű problémák és gyengeségek továbbra is komolyan
veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét. Érdemi előrelépés
nem történt a hatalmi egyenlőtlenség felszámolására és a
bírósági igazgatás átláthatóságának a növelésére.” –
mondta dr. Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
Közleményükben azon véleményüknek adnak hangot, amely szerint az OBH elnöke, dr. Senyei György Barna
elődjéhez, dr. Handó Tündéhez képest mindenképpen egy új, sokkal
kevésbé konfrontatív stílust valósított meg a bírák
önkormányzati testületével, az Országos Bírói Tanáccsal (OBT)
való viszonyában. Ez a stílusbeli különbség a bírák többsége
számára pozitív változást jelentett a korábbi állapothoz
képest. Az Amnesty International véleménye szerint azonban pusztán
az OBH elnök személyében történő változás és a két
szervezet közötti feszültség csökkenése nem jelenti a probléma
megszűnését, az OBH és OBT közötti hatalmai egyenlőtlenség
továbbra is komolyan veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.
2020-ban is tovább folytatódtak a bíróságok és bírák elleni
kormányzati politikai és sajtótámadások, amelyek negatív
hatással voltak a bíróságokra. Az OBH elnök nem mutatott
túlságos következetességet ezeknek a támadásoknak a
kezelésében: bizonyos esetekben példamutató módon felszólalt a
támadásokkal szemben, de voltak olyan esetek is, amikor erre nem
volt hajlandó. Ez a fajta következetlenség nem tett jót a
bírósági pártatlanság megítélésének – mutatnak rá.
A bírósági vezetők túlnyomórészt csendben maradtak a politikai
és sajtótámadások során, amely tovább növelte a bíróságokon
uralkodó feszült hangulatot. A bírák egy része továbbra sem
meri szabadon elmondani a szakmai véleményét, mert attól fél,
hogy annak hátrányos következményei lennének a karrierje
szempontjából vagy a nyilvánosságban érné támadás - állítja a jelentés.
A bíróságokon uralkodó - az AI szerint - dermesztő légkör továbbra is komoly
probléma, még akkor is, ha történt pár pozitív fejlemény az
elmúlt időszakban. Az OBH elnöke nem támogatta a bírákat abban,
hogy azok a nyilvánosság előtt elmondhassák a véleményüket,
illetve az egyes bírósági vezetőkkel szemben indított
vizsgálatainak gyakorlata kérdéseket vetett fel a bírói karban
és a nyilvánosságban is, ez pedig nem tett jót a pártatlanságba
vetett bizalomnak – írják.
Véleményük szerint: a bíróságok függetlenségét érintő egyik
legfrissebb kérdés a Kúria élére 2020 októberében
megválasztott Varga Zsolt Andrással és a Kúria működését
érintő törvénymódosításokkal kapcsolatosak. Dr. Varga Zsolt András
annak ellenére kerülhetett a magyar rendes bírósági rendszer
csúcsára a kormánypártok szavazataival, hogy nincsen ítélkezési
tapasztalata, és már a jelöltségéhez is jogszabályokat kellett
módosítani. A bírákat képviselő OBT 13–1 arányban nem
támogatta Varga Zsoltot, mert nem volt tapasztalata bíróként –
igaz, az OBT véleménye nem kötelező erejű. Decemberben az
Országgyűlés több törvénymódosítást is elfogadott, amelyek
tovább erősítették a Kúria elnökének befolyását, ez pedig
újabb kérdéseket vet fel a Kúria szerepének erősödése
kapcsán, illetve, hogy mindez milyen hatással lesz a magyar
bíróságok függetlenségére.
„Amire mindenképpen szükség lenne, a központi igazgatás
átláthatóságának növelése, és az Országos Bírói Tanács
jogosítványainak megerősítése, hogy végre valódi ellensúlyát
képezhessék a bírák az Országos Bírósági Hivatalnak, és
érdemben el tudják látni annak ellenőrzését. A bírósági
vezetőknek minden esetben ki kell állniuk a politikai és
sajtótámadásokkal szemben, és támogatniuk kell bírótársaikat
abban, hogy felszólaljanak a bíróságok függetlensége
érdekében.” – tette hozzá dr. Vig Dávid.
