Dr. Víg Dávid

A jelentés az elmúlt nagyjából egy év legfontosabb fejleményeit mutatja be, miközben arra a kérdésre keresi a választ, milyen állapotban van a bíróságok függetlensége ma Magyarországon – közölte a jogvédő szervezet.

A Magyar bíróságok helyzete című jelentés – amelynek alapját egy bírák által kitöltött anonim kérdőíves felmérés illetve a nyilvánosan elérhető információk és dokumentumok elemzése képezi – arra a következtetésre jut: ellenére annak, hogy az Európai Unió valamint az Európa Tanács intézményei és a szakmai szervezetek évek óta folyamatosan jelzik, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlzott hatalma veszélyezteti a bíróságok függetlenségét, a kormány mégsem tett semmit ennek a helyzetnek a megoldására – írták.

„Bár látszólag csend van a magyar bíróságok háza táján, de a rendszerszintű problémák és gyengeségek továbbra is komolyan veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét. Érdemi előrelépés nem történt a hatalmi egyenlőtlenség felszámolására és a bírósági igazgatás átláthatóságának a növelésére.” – mondta dr. Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Közleményükben azon véleményüknek adnak hangot, amely szerint az OBH elnöke, dr. Senyei György Barna elődjéhez, dr. Handó Tündéhez képest mindenképpen egy új, sokkal kevésbé konfrontatív stílust valósított meg a bírák önkormányzati testületével, az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) való viszonyában. Ez a stílusbeli különbség a bírák többsége számára pozitív változást jelentett a korábbi állapothoz képest. Az Amnesty International véleménye szerint azonban pusztán az OBH elnök személyében történő változás és a két szervezet közötti feszültség csökkenése nem jelenti a probléma megszűnését, az OBH és OBT közötti hatalmai egyenlőtlenség továbbra is komolyan veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.

2020-ban is tovább folytatódtak a bíróságok és bírák elleni kormányzati politikai és sajtótámadások, amelyek negatív hatással voltak a bíróságokra. Az OBH elnök nem mutatott túlságos következetességet ezeknek a támadásoknak a kezelésében: bizonyos esetekben példamutató módon felszólalt a támadásokkal szemben, de voltak olyan esetek is, amikor erre nem volt hajlandó. Ez a fajta következetlenség nem tett jót a bírósági pártatlanság megítélésének – mutatnak rá.

A bírósági vezetők túlnyomórészt csendben maradtak a politikai és sajtótámadások során, amely tovább növelte a bíróságokon uralkodó feszült hangulatot. A bírák egy része továbbra sem meri szabadon elmondani a szakmai véleményét, mert attól fél, hogy annak hátrányos következményei lennének a karrierje szempontjából vagy a nyilvánosságban érné támadás - állítja a jelentés.

A bíróságokon uralkodó - az AI szerint - dermesztő légkör továbbra is komoly probléma, még akkor is, ha történt pár pozitív fejlemény az elmúlt időszakban. Az OBH elnöke nem támogatta a bírákat abban, hogy azok a nyilvánosság előtt elmondhassák a véleményüket, illetve az egyes bírósági vezetőkkel szemben indított vizsgálatainak gyakorlata kérdéseket vetett fel a bírói karban és a nyilvánosságban is, ez pedig nem tett jót a pártatlanságba vetett bizalomnak – írják.

Véleményük szerint: a bíróságok függetlenségét érintő egyik legfrissebb kérdés a Kúria élére 2020 októberében megválasztott Varga Zsolt Andrással és a Kúria működését érintő törvénymódosításokkal kapcsolatosak. Dr. Varga Zsolt András annak ellenére kerülhetett a magyar rendes bírósági rendszer csúcsára a kormánypártok szavazataival, hogy nincsen ítélkezési tapasztalata, és már a jelöltségéhez is jogszabályokat kellett módosítani. A bírákat képviselő OBT 13–1 arányban nem támogatta Varga Zsoltot, mert nem volt tapasztalata bíróként – igaz, az OBT véleménye nem kötelező erejű. Decemberben az Országgyűlés több törvénymódosítást is elfogadott, amelyek tovább erősítették a Kúria elnökének befolyását, ez pedig újabb kérdéseket vet fel a Kúria szerepének erősödése kapcsán, illetve, hogy mindez milyen hatással lesz a magyar bíróságok függetlenségére.

„Amire mindenképpen szükség lenne, a központi igazgatás átláthatóságának növelése, és az Országos Bírói Tanács jogosítványainak megerősítése, hogy végre valódi ellensúlyát képezhessék a bírák az Országos Bírósági Hivatalnak, és érdemben el tudják látni annak ellenőrzését. A bírósági vezetőknek minden esetben ki kell állniuk a politikai és sajtótámadásokkal szemben, és támogatniuk kell bírótársaikat abban, hogy felszólaljanak a bíróságok függetlensége érdekében.” – tette hozzá dr. Vig Dávid.