A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felvetődő
kérdést járt körül – tájékoztatott a Napi.hu.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) régóta
használó vállalkozások bizonyára tisztában vannak vele, hogy a
kata "hagyományos" keretét, a 12 millió forintos
bevételi értékhatárt arányosítaniuk kell azoknak, akik nem az
egész évben működnek. Ebben az esetben a bevételi értékhatár
egymillió forint a működés minden hónapja vonatkozásában -
emlékeztet közleményében a tanácsadócég.
Amikor az a kérdés, hogy a 3 millió forintos kifizetési
értékhatárt átlépte-e egy adott vállalkozó és megrendelő,
akkor az értékhatár nem változik akkor sem, ha a kisadózó
vállalkozás nem az egész évben működött. Nincs tehát akadálya
annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3
millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével
megszüntesse a kata státuszát. Ettől még nem kell a
megrendelőnek különadót fizetnie (sőt a kisvállalkozónak sem,
mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is 'jut' 3 millió
forintnyi keret).
Szintén érdekes problémára vezet az, hogy úgy tűnik, a
jogszabály eltérően kezeli a kata alanyiság alatt kiszámlázott,
de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 milliós
bevételi és a 3 millió forintos kifizetés határ esetén. Az
általános bevételi keret esetén ugyanis a bevétel megszerzésének
időpontja számít, ami a törvény szerint a kata alanyiság idején
kiszámlázott, de be nem folyt összegek esetében a kata alanyiság
utolsó napja. Ezzel szemben a 3 millió forintos értékhatárnál a
juttatás, azaz a kifizetés napját kell figyelembe venni.
Tegyük fel, hogy egy vállalkozó február 28-ával kilép a kata
alól, és bár kiszámlázza a februárra esedékes díjat, de a
vevő már csak márciusban fizet. Ilyenkor a februári (de csak
márciusban megkapott) díj még a vállalkozó szempontjából kata
szerinti bevételnek számít, tehát nem kell utána például
társasági adót fizetnie, ez egyértelmű. A Niveus álláspontja
alapján a törvény szövegének szó szerinti értelmezése alapján
a 3 millió forintos keret szempontját már nem kell figyelembe
venni, azaz, nem kell különadót fizetni.
Dr. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere felhívja a
figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy érdemes lenne folyamatosan
ki-belépkedni a kata alá, erre nincs is lehetőség. Ugyanis, ha
valaki kilép a katából (azaz nem szünetelteti, hanem más adózási
módra tér át), akkor a kilépés évében és az azt követő
évben nem választhatja újra a kata szerinti adózást.
Gyakori kérdés, hogy az egymással kapcsolt vállalkozások részére
számlázott összegeket össze kell-e számítani a 3 millió
forintos keret számítása során. A rövid válasz az, hogy nem, a
módosítás nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy a kapcsolt
vállalkozások részére számlázott díjakat össze kéne
számítani.
A hosszabb válasz nem ilyen egyértelmű. A NAV-nak ugyanis joga van
a szerződéseket az úgynevezett valós tartalmuk szerint
minősíteni. Ebből adódóan, ha a NAV arra jut, hogy mesterségesen
került a díj megosztásra (például ilyen eset lehet, ha az egyik
kapcsolt vállalkozás végül tovább számlázza a katás
alvállalkozó díját a másik megrendelőnek), akkor tekintheti úgy
, mintha a teljes összeg egy cég részére lett volna számlázva.
Nem lehet csak amiatt megbontani a számlát több cég felé, hogy
ezzel az egyes cégeknek számlázott összeg 3 millió forint alatt
maradjon.
