A társasági adó szempontjából egy külföldi személynek
szolgáltatási telephelye (úgynevezett „service permanent
establishment, service PE”) keletkezik Magyarországon, ha az
országban tartózkodó természetes személyen keresztül nyújt 12
hónapon belül legalább 183 napig elérhető szolgáltatást. Ilyen
esetekben nem számít, hogy a szolgáltatást végző magánszemély
a külföldi vállalkozás munkavállalója vagy azt alvállalkozóként
képviseli, illetve az sem feltétel, hogy a tevékenysége
meghatározott helyhez legyen kötve – közölte a Deloitte.
A szolgáltatások köre igen széles lehet, a jogszabály nem
tartalmaz tevékenységi listát. A leggyakrabban előforduló
esetként említhető a magyarországi munkavállalók betanítása,
tanácsadás és támogatás új gyártósorok üzembehelyezésénél,
feltéve, hogy ezeket a külföldi személy képviseletében és
utasításai alapján fél éven túl végzi a magánszemély –
mondta dr. Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Márpedig ha egy külföldi személynek telephelye keletkezik
Magyarországon, az onnan származó jövedelmet adófizetési
kötelezettség terheli. A telephelynek betudható jövedelem
meghatározása azonban korántsem egyszerű. Mivel egy magyar
telephely és a külföldi központja adózási szempontból kapcsolt
vállalkozásnak minősülnek, a Magyarországon adóztatható
jövedelem megállapítása során a transzferár-szabályokat is
alkalmazni kell.
A nemzetközi egyezmények, illetve az OECD által kidolgozott
irányelvek határozzák meg azokat a szempontokat, amelyeket ilyen
esetekben figyelembe kell venni a telephely és a központ közötti
funkciók és kockázatok, és az azokhoz kapcsolódó jövedelem
megállapításánál. Ez azonban a tevékenységtől függően
esetenként egészen összetett elemzést is igényelhet, amelyen túl
még transzferárdokumentáció-készítési kötelezettség is
felmerülhet – tette hozzá dr. Tóth Hedvig, a Deloitte adóosztályának
igazgatója.
A Magyarország által más államokkal kötött kettős adóztatást
elkerülő egyezmények rendelkezései felülírhatják az új
szabályok alkalmazását. Nem keletkezik magyarországi
adókötelezettség, amennyiben a megkötött kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmény nem definiálja a
szolgáltatásnyújtás miatti telephelyet. Azon egyezmények
esetében azonban, amelyek elismerik a „service PE-t” a két
ország viszonylatában, nem elkerülhető az adókötelezettség.
Magyarország egyezményeinek többsége jelenleg még nem
tartalmazza ezt a rendelkezést, de a többek között Kínával és
Romániával kötött megállapodások már igen.
Fontos észben tartani, hogy a telephely keletkezésének ténye
önmagában hatással van a telephelyen keresztül szolgáltatást
nyújtó munkavállaló munkabérének adózására is. Amennyiben
ugyanis a munkavállaló nem szerez adóügyi illetőséget a
munkavégzés államában, akkor az OECD-modellegyezmény munkabér
adózására vonatkozó cikkének összetett szempontrendszere mentén
dől el, hogy adóztatható-e a munkabér az adott államban. A
szempontrendszer egyik feltétele szerint pedig abban az esetben is
adóztatási joggal bír a munkavégzés helye szerinti állam, ha a
díjazás költségét a munkáltatónak a másik államban lévő
telephelye viseli. A telephely keletkezése tehát rövid ideig tartó
munkavégzés esetén is adóztatást vonhat maga után a telephely
államában, ami adott esetben a munkavállaló és a munkáltató
számára is számos adminisztratív és költségterhet róhat.
