Harangzúgás, kolompolás, és madárcsicsergés – ezek a zajok
mostantól a kulturális örökség részét képezik
Franciaországban. A traktor brummogása, a tücsök ciripelése, a
békák kuruttyolása, de még a tehénlepény szaga is törvényi
védelem alá került – írta a hirado.hu.
„A fák ágainak és leveleinek sustorgása, az állatok
kiáltásainak egyvelege - ezek együtt alkotják a vidék zenéjét"
– a szenátus kulturális bizottságának elnöke szerint ez is
indokolja, hogy a törvény erejével védjék a vidéki élethez
szervesen kapcsolódó szagokat és zajokat.
A szenátus által egyhangúan elfogadott javaslat nem titkolt célja
volt az is, hogy elejét vegyék az elmúlt években egyre gyakoribb,
és nem ritkán komédiába fulladó pereknek, amelyeket a
„gyüttment” új vidékieknek csúfolt városi lakosok indítottak
a francia gazdák ellen. Ezek, a vidékre csak nyaralni járó
emberek ugyanis nem ritkán a bíróság beavatkozását kérték, ha
szomszédjaik állatai megzavarták a pihenésüket, vagy a szél
épp' a hétvégi házuk felé fújta a trágyázott mezők szagát.
Egész Franciaországot megmozgatta az a per, amit egy nagyvárosból
leköltözött pár indított újdonsült szomszédjuk, és annak
Maurice nevű kakasa ellen.
A friss nyugdíjasok nehezményezték, hogy a kakas túl sokszor és
túl hangosan kukorékolt. A vitából végül a gall kakas került
ki győztesen, az eset pedig útjára indított egy nemzeti
összefogást a vidék hangulatának megőrzéséért.
Hasonló eset történt 2019-ben, amikor egy nőt jelentett fel a városból leköltözött szomszédja, kacsáinak folytonos hápogás miatt. A bíróság itt is a tollas kétlábúaknak kedvezett, és kimondta: azoknak, akik úgy döntenek, hogy a nagyvárosok zakatolását a vidék csendjére cserélik, meg kell tanulniuk együtt élni az ezzel járó esetleges kellemetlenségekkel is.
