Az üggyel kapcsolatos korábbi közleményünk:

Dr. Péterfalvi Attila

Az oltás ténye személyes adatnak minősül, amely esetében a GDPR-t, vagyis az Európai Unió adatvédelmi rendeletét nem lehet figyelmen kívül hagyni, még járványhelyzetben sem, ám ki lehet egészíteni nemzeti jogszabályokkal, de az nem lehet ellentétes az uniós joggal – mondta az InfoRádióban Péterfalvi Attila, utalva a kérdés bonyolultságára és számtalan aspektusára.

Az elsődleges közegészségügyi feladathoz társul ugyanis a személyes adatok védelméhez fűződő jog és más alapjogok is, például a mozgásszabadság joga vagy az emberi méltósághoz fűződő jog. Nem beszélve a gyakorlati esetekről, például hogy milyen jogköre van egy munkáltatónak bizonyos adatok kezelésére. Ilyen lehet például az oltás és annak igazolásának kérdése is.

Izraelben, ahol kötelező beadatni a koronavírus elleni vakcinát, már dolgoznak egy oltási könyvön, amihez különböző előnyök párosulnának: konditerem- és uszodalátogatás, koncertre járás, de ennek birtokában lehetne múzeumba, kávéházba vagy étterembe járni. Péterfalvi Attila szerint ideális esetben – ha sor kerülne hasonló rendszer bevezetésére – elsőként uniós szinten kellene döntésre jutni, de vélhetően előbb lesznek nemzeti megoldások.

Ráadásul könnyen előfordulhat az is, hogy nem lesz konszenzus arról a tagállamok között, hogy jelenthet-e bármiféle előnyt az oltás az állampolgárok számára. Hiszen Németországban még Angela Merkel kancellár is úgy nyilatkozott, hogy az oltás nem jelenthet előnyt.

A szakember megjegyezte: nem az adatvédelmi hatóság elnökeként, hanem magánemberként úgy véli, az oltás ténye igenis egy olyan pozitív dolog, amihez társulhatnak bizonyos előnyök.

Az viszont, hogy a koronavírus elleni oltás igazolása eltérhet-e – és ha igen, mennyiben – attól az igazolástól, amit egyébként más oltások esetében kapunk, már egészen más kérdés. Az ugyanis már az adatvédelmet is érinti, hogy az ismert oltási könyvön kívül külön igazolás lesz-e, és hogy abban milyen adatok szerepelhetnek majd.

Mégsem az adatvédelmi kérdést tartja a legfontosabbnak, hanem a járványhelyzet kezelését. Az Európai Unióban a tőke és a szolgáltatás szabad áramlása nyilván indokolja a személy szabad mozgását is, és furcsa szituációt teremtene, ha például az egyik nemzeti légitársaság elviszi az utasokat, mert ott előny lesz az oltási igazolás, míg a másik ország légitársasága nem hozza haza őket, mondván, ott nem jelent előnyt. Ezért az ideális az lenne, ha közös uniós megoldás születne, aminek jelenleg csekély a realitása, sokkal inkább nemzeti válaszok fognak a kérdésben születni – ismételte meg Péterfalvi Attila. Hozzátette: az sem mellékes, hogy a nemzeti megoldások esetében lesz-e jogorvoslati lehetőség, és ha az bírósági szakba jut, akkor vajon a luxemburgi bíróságnál előzetes döntéshozatali mechanizmus kezdeményezésre kerül-e, vagy adott esetben egy bírósági eljárás után alkotmányjogi panaszként nemzeti alkotmánybírósághoz kerül-e az ügy.

Vagyis láthatóan számtalan megoldás létezhet, de Péterfalvi Attila szeretné, ha ezeket nem kellene megérni, bízva abban, hogy a járványhelyzet az oltás hatására hamarabb megszűnik, mint mondjuk egy bírósági, esetleg egy azt követő jogorvoslati szak, ami évekbe is telhet.