Az Európai Bizottság november 24-én bemutatta a migránsok integrációjáról és befogadásáról szóló, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó cselekvési tervét, nyomatékosítva, hogy a bevándorló hátterű személyek munkaerőpiacra való teljes integrálása jelentős gazdasági előnyökkel járhat – írta a BruxInfo.

A cselekvési terv elismeri a migránsok jelentős hozzájárulását az EU működéséhez és azoknak az akadályoknak a felszámolására irányul, amelyek gátolják a migráns hátterű személyek európai társadalomban való részvételét és befogadását az újonnan érkezőktől kezdve egészen a már uniós polgárokig.

A terv azon az elven alapul, hogy az inkluzív integrációhoz mind az adott személy, mind a befogadó közösség részéről erőfeszítésekre van szükség.

Mint a dokumentum rámutat, körülbelül 34 millió európai lakos az EU határain kívül született, ami az Unió lakosságának nagyjából a 8 százaléka. Továbbá minden tizedik fiatal (15-34 év közötti) európainak legalább az egyik szülője külföldön látta meg a napvilágot.

Miközben az EU-n kívül születettek aránya az elmúlt években növekedett, tagállamonként nagy a szóródás. Tíz százalék körüli vagy nagyobb az arányuk Svédországban, Észtországban, Luxemburgban, Horvátországban, Lettországban, Ausztriában, Máltán és Németországban, miközben a 3 százalékot sem éri el Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában.

A migránsok körülbelül negyede magasan képzett, de majdnem a 40 százalékuk túl magasan képzett ahhoz a munkához, amit végez. Eközben a migránsok közel ötödének csak általános iskolai végzettsége van, és ezért további támogatásra van szüksége a cselekvési terv szerint.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a migránsok és a migráns hátterű EU-polgárok kulcsszerepet játszanak az európai gazdaságban és a társadalmi életben. Sokan közülük az alapvető szolgáltatások nyújtóiként, orvosként vagy ápolóként aktívan résztvettek a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Ugyanakkor éppen ők azok, akik a legjobban ki vannak téve a világjárványnak is.

„Nem csak erkölcsi kötelesség az EU alapvető értékeivel összhangban, de gazdasági imperatívusz is megsokszorozni az erőfeszítéseket a migránsok integrációjának és befogadásának az előmozdítására”. A migránsok teljes mértékű munkaerőpiaci integrációja a Bizottság által meghivatkozott kutatások szerint 2035-ig minden egyes migráns nettó fiskális hozzájárulását átlagosan 3500 euróval növelheti.

A cselekvési terv az integrációs folyamat valamennyi szakaszát és stádiumát lefedi: az útrakelés előtti intézkedéseket, a fogadást és a korai integrációt, a hosszú távú integrációt és befogadó és összetartó társadalmak építését.

A Bizottság leszögezi, hogy a migránsok sikeres beilleszkedése a korai intézkedésektől és a hosszú távú befektetéstől egyaránt függ.

A dokumentum lényegesnek nevezi a támogatás nyújtását a migránsoknak és az őket fogadó közösségeknek a migrációs folyamat lehetőleg legkorábbi szakaszától. Az integráció már a bevándorlók EU-ba történő megérkezése előtt megkezdődhet. A cselekvési terv szerint ezért a tagállamoknak, ahol csak lehetséges, elutazás előtti integrációs intézkedéseket kellene foganatosítaniuk a képzéstől kezdve a tájékoztató kurzusokig, és ezeket hatékonyan össze kellene kapcsolniuk a megérkezés utáni szakasz intézkedéseivel, az integrációs folyamat megkönnyítése és felgyorsítása érdekében.

Az integráció ugyanakkor nem áll meg egy bizonyos idő lejártával. Ezért a fősodratú politikáknak támogatniuk kell a befogadást és az érdemi részvételt.

„A befogadás az európai életforma megtestesülése. Az integrációs és befogadási politikák létfontosságúak az újonnan érkezők és a helyi közösségek számára, és hozzájárulnak az összetartó társadalmak és az erős gazdaságok kialakításához. Mindenkinek, akinek joga van ahhoz, hogy Európában tartózkodjon, hozzá kell férnie azokhoz az eszközökhöz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben kibontakoztathassa a képességeit, valamint vállalni tudja az Uniónkban irányadó jogokat és kötelezettségeket” – hangsúlyozta Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős bizottsági alelnök.

A cselekvési terv olyan célzott és testre szabott támogatást javasol, amely figyelembe veszi az olyan egyedi jellemzőket, amelyek sajátos kihívásokat jelenthetnek a migráns háttérrel rendelkezők számára; ilyenek például a nemi hovatartozás vagy a vallási háttér.

Bár elsősorban a nemzeti kormányok felelősek a szociálpolitikák kialakításáért és végrehajtásáért, az EU kulcsszerepet játszik a tagállamok támogatásában a finanszírozás, az iránymutatás kidolgozása és a vonatkozó partnerségek előmozdítása révén. A legfőbb intézkedések a következők

  • Inkluzív oktatás és képzés kisgyermekkortól a felsőoktatásig, amelynek középpontjában a képesítések elismerésének és a folyamatos nyelvtanulásnak a megkönnyítése áll, uniós alapokból származó támogatással.
  • A foglalkoztatási lehetőségek és a készségek elismerésének javítása a migráns közösségek – és különösen a nők – hozzájárulásának teljes mértékű értékelése, valamint annak érdekében, hogy támogatást kapjanak képességeik teljes körű kiaknázásához. A Bizottság együtt fog működni a szociális és gazdasági partnerekkel és a munkáltatókkal a munkaerőpiaci integráció előmozdítása, a vállalkozások támogatása, valamint annak érdekében, hogy a munkáltatók könnyebben felismerhessék és értékelhessék a készségeket.
  • Az egészségügyi szolgáltatásokhoz – többek között a mentális egészségügyi ellátáshoz – való hozzáférés előmozdítása migráns háttérrel rendelkező személyek számára. A célzott uniós finanszírozás mellett a cselekvési terv célja annak biztosítása, hogy az érintettek tájékoztatást kapjanak jogaikról, és elismeri azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel a nőknek szembe kell nézniük, különösen terhesség alatt és azt követően. A cselekvési terv a bevált módszerek megosztásában is támogatja a tagállamokat.
  • Az Európai Regionális Fejlesztési Alapon, az Európai Szociális Alap Pluszon, a Menekültügyi és Migrációs Alapon és az InvestEU-n keresztül finanszírozott, megfelelő és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés, valamint a lakáspiaci megkülönböztetés és szegregáció elleni küzdelemmel kapcsolatos helyi és regionális szintű tapasztalatcserét szolgáló finanszírozási platformok.