1990. november 20-án fogadta el a rendszerváltó Országgyűlés a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvényt, vagyis az első versenytörvényt. Ez a jogszabály rendelkezett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megalapításáról, amely a következő év januárjával kezdte meg működését.

„30 évvel ezelőtt ott voltam a Parlamentben, amikor a törvényhozásunk megszavazta az első modern versenytörvényt. Modern volt abban az értelemben, ahogy a fejlett piacgazdaságokban is megkövetelt normák kereteit megfogalmazta. A leginkább modern azonban mégis abban a tekintetben volt, ahogy a Hivatal eljárási és működési szabályai garantálták az intézmény függetlenségét. Azóta a törvény többször változott, a nemzetközi fejlődési irányokat követve. Felemelő érzés, hogy megértem az elfogadásának 30 éves évfordulóját, azóta is csak ezzel a szakmával foglalkozhattam, ennek tudományát tanítottam. Így lehettem részese egy igazi szakmai kultúra kifejlesztésének és művelésének.” - mondta Vissi Ferenc, a Gazdasági Versenyhivatal első, a hatóság megalapításától 1998-ig regnáló elnöke.

A versenyhatóság hosszú utat járt be a megalapítás óta eltelt 30 évben. Megalakulása óta 5054 eljárást indított a tiszta gazdasági verseny védelmében és 1298 esetben szabott ki versenyfelügyeleti bírságot, összesen 100.848.726.900 Ft összegben. A legkisebb versenyfelügyeleti bírságot, 5.000 forintot 1993-ban egy egyéni vállalkozó kapta, aki nem tájékoztatta a termelőket a felvásárlás átvételi feltételeiről. A legnagyobb bírság viszont ennek csaknem másfélmilliószorosa, 7.178.000.000 Ft volt, melyet a versenyhatóság az ún. vasútépítő kartellben részt vevő hét építőipari nagyvállalatra rótt ki két évtizeddel később.

A GVH-ra fordított társadalmi kiadás többszörösen megtérült: csak a 2010-es években a GVH beavatkozásainak köszönhetően 150 milliárd forintnál több maradt a fogyasztók zsebében azáltal, hogy a GVH áremelkedéssel járó kartelleket számolt fel, vagy ilyen fúziókba avatkozott be.

„Megtiszteltetés és egyben komoly felelősség volt bekapcsolódni a GVH 30 éves történetébe és munkájába. Az elmúlt három évtizedben felhalmozott szakmai tapasztalat és nemzetközi kapcsolatrendszer tiszteletet parancsoló értékek, de eljött az ideje a megújulásnak. A GVH sorrendben negyedik elnökeként a szolgálatomban arra törekszem, hogy a megszerzett tudásra alapozva a versenyhivatal együttműködő és karakteres nemzeti hatóságként őrködjön a tiszta verseny felett a magyar emberek érdekében” – mondta Rigó Csaba Balázs, a GVH 2020. április 15-ei hatállyal kinevezett elnöke.

A Gazdasági Versenyhivatal elmúlt három évtizedében kivívott nemzetközi szakmai elismertségét jelzi, hogy a világ versenyhatóságait tömörítő Nemzetközi Versenyhálózat (ICN) éves konferenciájának 2021-ben hazánk adhat otthont. A GVH a 3 napos világkongresszusra 139 országból 500 hatósági vezetőt és versenyjogi szakembert vár Budapestre. A tervek szerint további 2000-en követik élőben interneten az eseményt a világ minden tájáról. Az esemény bemutató kisfilmje a Hivatal weboldalán tekinthető meg: https://gvh.hu/gvh/rendezvenyek/icn-2021/2021.-evi-icn-konferencia-bemutatkozo-kisfilmje.