Sok esetben jogszerű, hogy egy adott
feladatot a magánszemély vállalkozóként és nem munkavállalóként
lát el – mondta Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási igazgatója a Magyar Nemzetnek. Ám ha az érintett és a társaság kapcsolata inkább
hasonlít munkaviszonyhoz, mint megbízáshoz, akkor a katás
foglalkoztatás jogszerűsége már megkérdőjelezhető.A
legfontosabb megkülönböztetés,
hogy a megbízási és a vállalkozási jogviszonynak mindig egy jól
meghatározható egyedi feladat ellátására kellene irányulnia,
míg a munkaviszonyok több, gyakran ismétlődő, együttesen egy
munkakört kitevő feladatcsoport elvégzéséről szólnak.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaviszony katás vállalkozásnak álcázása sokaknak kárt okoz. Elsősorban is magának a munkát elvégző személynek. Egyrészt a nyugdíj csökken, mert a katázásnál a lerótt nyugdíjjárulék lényegesen kevesebb, mint a munkaviszonynál. Másrészt, ha valakinek a bére nem éri el a minimálbért, az csak arányosan csökkentett szolgálati időt szerez. Az ötvenezer forint tételes adó megfizetésével a vállalkozó nyugdíjellátásra, táppénzre ugyan jogosulttá válik, de az ellátások számításának alapja havi 102 ezer forint, ami távol van a minimálbér 161 ezer forintjától. Ez azt jelenti, hogy egy évben a katás vállalkozó csak 7,5 hónapnyi szolgálati időt szerez. A katások nyugdíja tehát rendkívül alacsony lesz.
Röviden így lehet összefoglalni a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata eddigi hét és fél évét. A csekély közterhet és adminisztrációt elváró adónem kezdetben is népszerű volt, mára pedig már több mint négyszázezerre duzzadt a katások tábora. A szabályok átalakításának gondolata ugyanakkor az utóbbi időben kétszer is felvetődött: tavaly a bújtatott foglalkoztatások felszámolása, idén a vírusválság miatt. A kata történetét ebben az írásunkban mutattuk be.
Mint az igazgató szavaiból kiderült, a katás színlelt szerződések nyilvánvaló kárt okoznak a költségvetésnek, de azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek munkaviszony keretében, s így jóval nagyobb adófizetés mellett alkalmazzák embereiket. Ezek a gazdasági szereplők akár a csőd szélére is kerülhetnek, hiszen a bérköltségek miatt csak drágábban vállalhatnak el egy-egy munkát, így a legrosszabb esetben akár megbízóikat is elveszíthetik.
Honyek
Péter úgy véli: megoldást hozhat a szabályok módosítása, de
inkább a hatósági ellenőrzés rendezheti a helyzetet. A probléma
megoldása nem a kata megemelése, mert – mint elmondta – a
munkavállalók katás kiszervezését csak jelentős adóemelés
tudná megállítani, ez viszont ellenkezne a kata alapvető
céljaival. Egy ilyen, általános változás, emelés pedig
gyakorlatilag értelmetlenné tenné az adónemet.
