A COVID-19 járvány és az azzal összefüggő, az elmúlt időszakot meghatározó korlátozások a home office virágzásával együtt a videocsevegésre és csoportos hívásokra specializálódott alkalmazások pozícióját is jelentősen erősítették, cégek esetén sok esetben a szervezeten belüli és kívüli kommunikáció egyetlen alternatíváját kínálva. Bár békeidőben a személyes találkozás varázsát valószínűleg semmi sem pótolhatja, vitathatatlan a Skype és a Skype-hoz hasonló alkalmazások (pl. Zoom, BlueJeans, Google Hangouts Meet, Microsoft Teams) térnyerése az elmúlt években, de még inkább évtizedben, mind az üzleti, mind a privát felhasználók körében, koronavírus-járvány ide vagy oda írja a videós ellenjegyzés ügyvéd-ügyfél kapcsolatában játszott szerepéről, valamint a videotelefonon végzett ellenjegyzés módjáról értekezve blogbejegyzésében dr. Remes Attila, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje .
Az évtizedes előzmények tükrében a 2018-ban hatályba lépett új ügyvédi törvény azon rendelkezése, amely az „elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével” történő ügyvédi ellenjegyzést is lehetővé teszi, forradalminak semmiképp sem nevezhető, inkább egyfajta lépéskényszerben született, a mindennapok realitását leképező keretszabálynak, különös tekintettel arra, hogy például a gazdasági társaságok működése (pl. a legfőbb szervek ülése) során az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételére már hosszabb ideje van lehetőség.
Az elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő ügyvédi ellenjegyzés (erre a továbbiakban – az egyszerűség kedvéért – videós ellenjegyzésként fogunk hivatkozni) részletszabályait a Magyar Ügyvédi Kamara tájékoztatója tartalmazza, de e körben szintén kiemelt jelentőséggel bír a Budapesti Ügyvédi Kamara, illetve más területi kamarák – mint a pénzmosás elleni törvény szerinti felügyeletet ellátó szervek – távazonosításról szóló elnökségi határozatai, amelyek lehetővé teszik az ügyfél elektronikus hírközlő eszköz útján történő azonosítását. Az utóbbi jelentőségét nem nehéz belátni:
ha az ügyfél-azonosításra nem kerülhetne sor videotelefon útján, a videós ellenjegyzés (amelynek fogalmi eleme az ügyfél-azonosítás) önmagában nem tudná biztosítani az ellenjegyzési folyamat egészének videochat-es bonyolítását, hiszen az azonosítás erejéig személyes találkozóra lenne szükség az ügyfél és az ügyvéd között.
A további részleteket tartalmazó írás -teljes terjedelmében - ide kattintva olvasható.
(Címfoto: illusztráció, Microsoft; portré: DLA Piper Hungary)
