A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő határozatot adom ki:

1. Ülés tartása

1.1. A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az ügyvédi kamara testületi szerve (a továbbiakban: testületi szerv) az azonosítás során használható egyes elektronikus hírközlő eszközök auditációjáról szóló elnöki határozatban auditált, bárki számára korlátozás nélkül és ingyenesen hozzáférhető elektronikus hírközlő rendszer segítségével tarthat ülés.

1.2. Az 1. pont szerinti ülésen

a) a legfeljebb öt tagból álló testületi szerv akkor hozhat döntést, ha az ülésről – valamennyi tag hozzájárulása alapján – olyan kép- és hangfelvétel készül, amelyen a határozati javaslatok, a részt vevők és az általuk leadott szavazatok egyértelműen és azonosítható módon az alkalmazott elektronikus hírközlő rendszer segítségével rögzítésre kerülnek,

b) az öt főnél nagyobb taglétszámú testületi szerv tanácskozhat, de döntést csak ülés tartása nélkül hozhat.

2. Írásbeli egyeztetés

2.1. A veszélyhelyzet fennállása alatt a testületi szerv az írásbeli egyeztetést elektronikus levelezésben (a továbbiakban: e-mailben) folytatja le.

2.2. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt megelőzően a testület szerv elnöke, illetve a helyettesítésére jogosult – a tagoknak és a tanácskozási joggal rendelkezőknek az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett, az ügyvédi kamara által biztosított vagy egyébként egyértelműen csak hozzá kapcsolható e-mail címére megküldött e-mailben – írásbeli egyeztetést kezdeményez.

2.3. Az e-mailben zajló írásbeli egyeztetésre a kezdeményező levél elküldésétől számítva legalább két munkanapot kell biztosítani.

2.4. Ha a döntéshozatal halaszthatatlan vagy késedelme elháríthatatlan kárral járna, a testületi szerv elnöke az írásbeli egyeztetés idejét a szükséges és elégséges mértékben – a tagok egyidejű telefonos értesítése mellett – lerövidítheti vagy az írásbeli egyeztetéstől eltekinthet.

3. Ülés tartása nélküli határozathozatal

3.1. A testületi szerv ülés tartása nélkül eldöntendő kérdésben zárt szavazást nem igénylő döntést

a) e-mailben vagy

b) elektronikus hírközlési rendszer segítségével

hozhat.

3.2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatalt – a testületi szerv vezetője a döntés tervezetének a szavazásra jogosultak részére az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett, az ügyvédi kamara által biztosított vagy egyébként egyértelműen csak hozzá kapcsolható e-mail címére megküldött – e-mailben, ügyfélkapura vagy cégkapura történő megküldéssel, és a szavazatok leadására kijelölt e-mail cím, illetve elektronikus hírközlési rendszer elérhetőségének a megküldésével kezdeményezi.

3.3. A döntés tervezetének e-mailben történő megküldése esetén a legfeljebb öt tagú testületi szerv vezetője vagy az általa megbízott személy telefonon meggyőződik arról, hogy a határozati javaslatot a szavazásra jogosult kézhez vette-e.

3.4. A szavazat e-mailben való leadása esetén a szavazatok leadására kijelölt e-mail címről a feladó részére válaszüzenetet kell küldeni az e-mail megérkezéséről.

3.5. Ülés tartása nélküli elektronikus hírközlési rendszeren keresztül történő szavazáshoz a testületi szerv olyan elektronikus hírközlési rendszert alkalmaz, amely a központi azonosítási ügynök és az ügyvédi kamarai nyilvántartás segítségével biztosítja, hogy

a) a döntéshozatal tervezetét valamennyi szavazásra jogosult megismerhesse,

b) valamennyi szavazásra jogosult leadhassa a szavazatát,

c) csak a szavazásra jogosult adhasson le szavazatot,

d) egy szavazásra jogosult csak egy szavazatot adhasson le, valamint

e) utólag meg lehessen állapítani, hogy mely döntés tervezetére ki és milyen szavazatot adott le.

3.6. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a szavazásra jogosultak számára a tervezet kiküldésétől számítva legalább két munkanapos, halaszthatatlan esetben legalább 24 órás jogvesztő határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat leadják.

3.7. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot leadnak, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

3.8. Ha a döntéshozatal azért nem volt eredményes, mert a határozatképességhez szükséges számú szavazatot a szavazásra jogosultak nem adtak le, az azonos döntési tervezet tárgyában további írásbeli egyeztetés nélkül az eredménytelen szavazás lezárásának a napját követő két munkanapon belül meghirdetett szavazás a leadott szavazatok számától függetlenül eredményes.

3.9. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított egy munkanapon belül – a testületi szerv elnöke megállapítja a szavazás eredményét, és azt további egy munkanapon belül közli a szavazásra jogosultakkal, valamint az általános szabályok szerinti intézkedik a határozat közzététele, illetve címzettekkel való közlése iránt.

3.10. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a döntés meghozatalának a napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

4. Záró rendelkezések

4.1. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba és a veszélyhelyzet megszűnését követő napon hatályát veszti.

4.2. Ezt a határozatot annyiban kell alkalmazni, amennyiben az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend.

4.3. Elrendelem e határozat közzétételét a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján.