Fotónkon dr. Mikó Péter, a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara elnöke átveszi dr. Bánáti Jánostól a Magyar Ügyvédi Kamara "Ügyvédségért - Pro Collegio Advocatorum" kitüntetését a Magyar Ügyvédek Napja ünnepi rendezvényen, 2014-ben. A kitüntető címet a MÜK azon személynek adományozza, aki példamutató ügyvédi, közéleti tevékenységével juttatta kifejezésre az ügyvédség melletti elkötelezettségét (Foto: Panpress)
Szerteágazó műveltsége, kedvessége, közösségét irányító bölcsessége, empátiája kedvelt és szeretett tagjává tette nemcsak a szakmai, hanem a szélesebb, társadalmi körökben is. Idézett beszélgetésünk során azt is elmondta: abban, hogy a jogászi pályát választotta, a családi hagyományok is szerepet játszottak. 1964-ben, a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban letett érettségi vizsgája után, természetes volt számára, hogy a jogi egyetemet választotta. Édesapja, dr. Mikó Béla ügyvéd volt. Nagybátyja is, dr. Kisteleki Géza, aki tekintélyes nevet szerzett magának a szakmában. De ügyvéd volt nagyapja, dr. Kisteleki Károly is. A leghíresebb felmenő a családban dr. Kaltenecker Viktor, nagyanyja testvére volt, a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara akkori elnöke, emellett felsőházi tag.
Székesfehérváron született 1946-ban. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1969-től 1971-ig a megyei kamara ügyvédjelöltje volt, majd 1972. március 1-jétől máig ügyvédként dolgozott. 1984-ben a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi megbízottjává, 1987-ben pedig elnökévé választották a kamarai kollégái. Nem ok nélkül lehetett büszke arra, hogy sorrendben nyolcszor is megválasztották elnöküknek, ismereteink szerint ugyanis kiszámíthatónak, segítőkész, a tagság érdekeit szem előtt tartó kollégának tartották, akinek nincsenek „hatalmi allűrjei”, és aki mindenkinek ott segít, ahol csak lehet.
Területi kamarai elnöksége soránfolyamatosan tagja volt a Magyar Ügyvedi Kamara elnökségének. 1994 és 2006 között a Magyar Jogász Egylet megyei szervezetének elnöke is volt. Választott bíróként is jelen volt a szakmában. Közéleti szerepet is vállalt: 1998 és 2002 között a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke majd a Fejér Megyei Területi Választási Bizottság elnöke. Számos elismerés és kitüntetés jelzi életútjának sikereit: a Magyar Ügyvédi Kamara 2001-ben a „Kiváló Ügyvédi Munkáért” kitüntetésben, 2014-ben pedig az „Ügyvédségért - Pro Collegio Advocatorum” kitüntető címben részesítette. 2012-ben megkapta az állami Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. Legutóbb pedig, 2019 szeptemberében szűkebb pátriája megtisztelő elismerésének örülhetett: Fejér Megye Közgyűlésétől megkapta a Fejér Megye Díszpolgára kitüntető címet, mint olyan személyiség, aki - az indoklás szerint - jelentős eredményt hozó munkájával, áldozatos tevékenységével és egész életművével elismerést vívott ki és egyben különösen jelentős, maradandó értéket teremtő munkával
és példamutató emberi magatartással járult hozzá a megye jó hírnevének öregbítéséhez, fejlődéséhez.
Ügyvédként polgári ügyekkel foglalkozott. Arról is beszélt nekünk, hogy a mai ügyvédeknek sokkal nehezebb a dolguk, mint a régieknek. Lényegesen szélesebb jogterületeket kell ismerniük és az ügyek is sokkal bonyolultabbak.
Akik közelebbről ismerték, jól tudják: életét át meg átszőtték a zenéhez kötő szoros szálak. Hosszan mesélte nekünk a családi gyökereket: édesanyja zongoratanárnő volt, Dohnányi-tanítvány, színjelessel végzett a Zeneakadémián. Az 1950-es években, gyermekkorában szülei nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a családban tovább hagyományozódjék a zeneszeretet. No, meg akkoriban arra is gondoltak a gondos szülők: ínségesebb időkben legyen miből meg is élni, mivel az egyetemre nem volt olyan egyszerű bekerülni... - emlékezett vissza a gyermekkor esztendeire.
Egész fiatalságát a zeneiskolában töltötte, zongorázott, csellózott, bőgőzött, klarinétozott...
Büszkén idézte fel nagy élményét, hogy tizenöt éves korában Kadosa Pálné kedvenc növendékeként Chopin A-dur polonézét zongorázta a Kossuth Rádióban. Aztán persze beleszeretett a jazzbe is. A József Attila gimnáziumi érettségi (1964) után a budapesti ELTE-n megszerzett diplomájával (1969) pedig visszakerült Székesfehérvárra.
Ügyvédi vezetőként és ügyvédként számomra mindig az volt a legfontosabb - írta nekem egy levelében -, hogy hivatásomat szolgálatnak tekintettem, melynek legfőbb vezérlő elve a tisztesség, a becsület és az emberség.
Volt stílusa - emlékezett dr. Mikó Péterre a március 20-i gyászszertartáson a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara tagjainak nevében dr. Neukum Flórián elnökhelyettes . - Valami áradt belőle amit fiatalon amikor megismertem még nem tudtam megfogalmazni és csak később amikor már közelebb kerültünk egymáshoz értettem meg. Az a tekintély ami őt jellemezte nem tanulható , nem erőszakolható ki , nem függ az ember külső megjelenésétől, hangerejétől , hatalmától, hanem az egyéniségben rejlik. Belőle sugárzott. Őszintén tisztelték őt kollégái , tárgyalóteremben ellenfelei, ügyfelei. Nyugalom, csendes derű vette körül. Igazságosság és minden ember felé egyaránt megnyilvánuló segitőkészség jellemezte. Véleményét sohasem erőszakolta másra. Észrevételei , tanácsai mögött nagy szakmai tudás , tapasztalat és emberi bölcsesség húzódott – ezért volt hiteles minden megnyilvánulása. Huncut nézésével szavak nélkül is volt véleménye. Humorával feszült helyzeteket tudott feloldani. A család, a hit, a kimondott szó erkölcsi alapjaira építette életét....
Mindehhez mi csak csak annyit tegyünk hozzá: igen, valóban, sokan és sokat gazdagodtunk általa, akik ismertük.
Emlékét szívünkbe zárjuk.
