Az előzményekről szóló közleményünk:
Dr. Bánti János - mind elmondta - annak az ügyvédi karnak a képviseletében köszöntötte az évfordulós szervezetet, amelynek történelme egyértelmű és okszerű párhuzamosságot mutat a Választottbíróság történelmével.
A történeti összefüggések ugyanis a messze nyúló gyökerekig mutatnak vissza - hangsúlyozta a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke, hiszen a Kiegyezést követő gazdasági fejlődés, amely a szó mai értelmében vett ügyvédi kart megteremtette, egyben a választottbíráskodás szárba szökésének időszakaként is jellemezhető, mivel a gazdasági, kereskedelmi fejlődésből fakadó növekvő számú, és egyre speciálisabb szakértelmet igénylő jogviták magukkal vonták egy újszerű, alternatív vitarendezési mód igényét.
Az ügyvédség és a jelenlegi választottbíróság jogelődjének tekinthető Tőzsdei Választottbíróság együtt élte meg a XIX-XX század fordulójának gazdasági felívelését, az aranykort, amely egyértelműen a választottbíróság és az ügyvédi kar megerősítését vonta maga után.
A párhuzamosság fennmaradt a második világháborút követő „zivataros időszakban” is - emlékeztetett dr. Bánáti János -, amikor a magángazdaság felszámolásával az állami tulajdon dominanciája a választottbíróság tevékenységét minimális körre szorította. Az azonosság itt is kitapintható, hiszen a választottbíróság mellett az ügyvédség is ez idő tájt szorult ki szinte teljes egészében a gazdaságból, tevékenysége a "társbérlők lakáshasználati jogvitáira" korlátozódott.
A rendszerváltozástól napjainkig tartó periódusban is világos és egyértelmű mindkét szervezetnél a változás és a prosperitás - mutatott rá a MÜK elnöke.
Az ügyvédi hivatás kapcsán egyértelműen látható, hogy a természetes személyek jogi képviselete mellett munkájuk döntő része a gazdaság szolgálata lett, a születéstől (azaz a cégalapítástól) az elmúlásig (tehát a felszámolási eljárásig). Ugyanilyen mértékű és jellegű a választottbíróság kivirágzása is az elmúlt közel három évtizedben, amikor új életre kelve, szervezete megerősödött.
A privatizáció során megjelentő külföldi befektetők nemcsak magas szakmai színvonalú ügyvédi munkára tartottak igényt, de keresték annak lehetőségét, hogy jogvitáikat - főleg ahol potenciálisan a magyar állam vagy annak valamelyik szerve lehetett az ellenérdekű fél - az állami bíróság helyett választottbíróság bírálhassa el.
Sok befektetésnél a pozitív döntés egyik alapja éppen az volt, hogy az ügyvédek meg tudták nyugtatni a külföldi felet a választottbíróság kikötés lehetéséről és a választottbíróság függetlenségéről.
Az ügyvédség nemcsak párhuzamosan virágzott vagy nehezebb napokat élt a választottbírósággal együtt hanem azzal a mai napig egy különös szimbiózisban él együtt - emlékeztetett az érdekes élethelyzetre adr. Bánáti János.
Ennek magyarázatául a továbbiakban az ügyvéd feladatairól szólt a választottbírósági eljárás alapjául szolgáló okirat szerkesztésénél (különös figyelemmel a választottbíróság eljárásának kikötésére), majd az ügyvédnek mint jogi képviselőnek az eljárásáról beszélt a választottbírósági processzusban, s végül az ügyvéről mint választottbíróról szólt.
Dr. Bánáti János végül annak a reményének adot hangot, hogy az ügyvédi kar, valamint a tradíciókon és szakszerűségen alapuló Választottbíróság kölcsönösen konstruktív együttműködése további hosszú évtizedeken keresztül folytatódni fog!
Dr. Bánáti János beszédének teljes szövege az Ügyvédek Lapja 2020/2. számában lesz olvasható.
