Már korábban is aggodalmamnak adtam hangot - mondta hangsúllyal Ferenc pápa a Nemzetközi Büntetőjogász Egyesület római kongresszusának résztvevői előtt az előzetes fogva tartás önkényes alkalmazásával kapcsolatban. Sajnos azóta a helyzet több országban és térségben is súlyosodott - állapította meg a katolikus egyházfő. Ismeretei szerint az ítélet nélkül fogvatartottak számaránya e területeken bőven felülmúlja a börtönnépesség ötven százalékát. Ez a jelenség - adott hangot aggodalmának - hozzájárul a fogva tartás körülményeinek romlásához, a rendőri és katonai erők ilyen célú jogtalan felhasználásához. Ha az előzetes letartóztatást különleges körülmények fennállása híján vagy túlzottan hosszú ideig alkalmazzák - szögezte le a pápa -, megsértik az ártatlanság vélelmének elvét, miszerint a terhelt ártatlan, amíg a bűnösségét nem bizonyítják. (A pápa előadásával korábbi közleményünkben foglalkoztunk, lásd: Hogyan vélekedik Ferenc pápa a büntetőjogról?)
A pápai aggodalommal egyetértve, dr. Fenyvesi Csaba egyebek mellett arról is ír, hogy az egyes államok büntető szabályozásában az a tendencia érzékelhető, hogy próbálják a hatósági bizonyítási terhet (kötelezettséget) fellazítani, gyengíteni.
Az ártatlanság vélelmével kapcsolatos szakmai vélemények és jelenségek részletes elemzése után dr. Fenyvesi Csaba leszögezi: az ártatlanság
vélelme az egyik legfontosabb, sokirányú, szerteágazó hatású
alapelve a büntetőeljárásnak. Jelentőségének megítélésére
nem csak Ferenc pápa, hanem Detlef Krauss is felettébb tömören és
időtállóan világított rá, amikor megfogalmazta: "Az
ártatlanság vélelme napjaink büntetőeljárási jogának
maximumja."1
A teljes cikk az Ügyvédek Lapja 202/1. számában olvasjható
(Érdeklődni: ugyvedeklapja@panpress.hu)
