A biztos ismertetett egy ütemtervet is – számolt be az Index -, amely szerint már a következő napokban megkeresik a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egy kapcsolattartó személyt, akit a Bizottság kérdéseivel megkereshet. Reynders hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy csak az adott kormányra támaszkodnak a jelentés elkészítésénél, mert fontos lesz számukra az EU Alapjogi Ügynökségének, a Velencei Bizottságnak és más szervezeteknek a véleménye, illetve az Európai Bíróság ítéletei.

Ugyancsak felhasználják majd az elmúlt években rendszeresen elkészített igazságügyi eredménytábla adatsorait, amely szerint a magyar igazságszolgáltatás függetlensége a cégvezetők értékelése szerint az EU-ban hátulról a második helyen van, de a lakossági megítélés is romlott ebben a kérdésben. A munkamenetről annyit mondott a belga biztos, hogy először felállítják – főként az EU alapdokumentumait felhasználva – a mindenkire kötelező standardokat, aztán elemzik a tagállami aktuális helyzetet, rávilágítanak a kockázatokra, és ajánlásokat is megfogalmaznak.

Az első jelentésben nemcsak általánosságban a jogállamról lesz szó, hanem kitérnek az igazságszolgáltatás helyzetére, a médiapluralizmusra és a korrupciós helyzetre is.

Didier Reynders szerint a cél az, hogy a jó gyakorlatokat kicseréljék a tagállamok egymás között, de az évenkénti monitorozás alkalmas a megelőzésre is. Ugyanakkor a jelentés hivatkozási alap is lesz. A biztos arról beszélt, hogy ha a következő hét éves költségvetés részeként a kifizetéseket a jogállami normák teljesítéséhez kötik, akkor mindez az Európai Bizottság értékelése alapján történhet.

Az ülésen Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt kérte a biztostól, hogy ne legyen kettős mérce, és nincs szükség politikai kampányokra, mert „a jogállamiság a demokráciák és az EU sarokköve”. Hidvéghi azt is kijelentette, hogy az EU előző jogállamiságért felelő biztosa, Frans Timmermans pártpolitizálást folytatott ezen a téren.

Róża Thun, az Európai Néppárt lengyel politikusa pedig arról beszélt, hogy van olyan ország, ahol bírók és uniós tisztségviselők ellen folytatnak kampányokat, amelyek félretájékoztatáson alapulnak.

Didier Reynders beszélt arról is, hogy az új jogállamisági jelentéstől függetlenül az Európai Bizottság, ha szükséges, továbbra is alkalmazza a hetes cikkely szerint eljárást – amilyen Magyarország és Lengyelország ellen folyik – és a kötelezettségszegési eljárásokat.