Az
adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 79.
paragrafusának (1) bekezdése alapján:
„Az adóhatósági iratot – ideértve a döntést is – a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. … Az adózó kérheti, hogy az adott ügyben az adóhatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha meghatalmazott képviselője van.”
Az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján tehát az adóhatósági iratot a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselő számára kell kézbesíteni - válaszolt az Adózóna olvasójának kérdésére Antretter Erzsébet adószakértő, mérlegképes könyvelő (Niveus Consulting Group Kft.)
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az a személy, akit a meghatalmazotti cégkapu megbízottja a meghatalmazotti cégkapuhoz hozzárendel, bármilyen dokumentumot (például hatósági döntést tartalmazó iratot) megnyit, amely az adózó olyan adóügyében keletkezett, melyre a meghatalmazás annak terjedelme alapján kiterjed, az kézbesítettnek minősül, az eljáráshoz kapcsolódó határidők elkezdődnek.
A
kérdésben említett adóhatósági eljárás tehát jogszerű volt,
kivéve, ha az adózó kérte, hogy az iratot ne a meghatalmazott
cégkapujára, hanem a saját cégkapujára küldje meg részére az
adóhatóság.
