Az Európa Tanács és az Európai Bizottság hozta létre a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napját.

Dr. Handó Tünde az Igazságszolgáltatás Európai Napjának október 25-i ünnepi rendezvényén amit az OBH aulájában tartottak, hozzátette: az elmúlt években indított programok, mint például a nyitott bíróság, a bírósági közvetítés, a tanúgondozás, a digitális bíróság vagy a Fenntartható értékeink program éppen azt a célt szolgálja, hogy a bírósági szervezet helyt álljon a 21. század által támasztott kihívásokkal szemben.

Az OBH elnökének történeti áttekintése és értékelése szerint a XXI. században a nemzetállamok rendesbíróságainak hatalma és ereje átalakulni látszott. Egyre több szereplő vonja ki magát a bíróságok hatóköréből. A gazdasági életben egyre meghatározóbb szerepe van a választott bíróságoknak, arbitrációnak, a békéltető testületeknek. Az egykori bíróságokhoz telepített jogkörök más hatóságokhoz, szervezetekhez kerülnek, akár a büntetőjogi egyezségre, akár a közjegyző előtti egyezségre gondolhatunk. Ma már a Kúria sem hozhat végső döntést, hiszen mintegy negyedik bírói fórum felette áll az Alkotmánybíróság. Az alkotmánybírósági hírlevelekből is látjuk, hogy az ottani ügyek döntő része az alkotmányjogi panasz. Időről időre azt is látjuk, hogy egy-egy ügyben, miként dacol egymással a két bírói
fórum.
Mindezek tetejében a nemzeti bíróságok – ideértve az Alkotmánybíróságot is – felett közvetlen beavatkozási lehetőséggel vannak jelen a nemzetközi bírói fórumok. Minket érintően az Európa Unió Bírósága, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága. Utóbbi egy kiegészítő egyezménnyel arra is törekszik, hogy a nemzeti bírók egy-egy ügyben közvetlenül is fordulhassanak hozzájuk, ahogyan ez az út az Európai Unión belül nyitott a tagállami bírók számára.
Mindeközben egyre több hazai és nemzetközi civil szervezet van körülöttünk, akik saját ideájuk szerint igyekeznek befolyásolni a bírósági szervezetet, a bírói döntéseket. Miközben a bírói függetlenség védelmét hirdetik, nem hezitálnak a legkülönfélébb eszközöket használni arra, hogy befolyásolják a bírói döntéseket, a bíróságok működését.
A történeti kutatásokból látjuk, hogy a korabeli sajtó, a közvélemény máskor sem kímélte a bíróságokat, a bírói döntéseket, a bírókat. Éppen a Fővárosi Törvényszék állandó kiállításán bemutatott 5 kiemelkedő törvényszéki elnök életútja mutatja, hogy egyszerre jelentek meg méltatások és méltatlanságok az elődeinkről is. Érzéki csalódás volna, hogy a bíróság, a bírói döntés egykori tekintélye mégis
nagyobb volt?
Bizony a XXI. századi technológia és kommunikáció forradalma újragondolásra késztet mindannyiunkat. Mire a Kúria valamely iránymutató döntése a maga teljességében a közönség elé kerül, annak tartalma és szándéka hiteles helyről érthetővé és elérhetővé válik, már blogok, twitter kommentek tucatjai magyarázzák félre és értelmezik újra. Megzavarva ezzel a majdani befogadók hozzáállását az adott döntéshez. Mindezek alapján is időszerű a kérdés, hogy mi a XXI. századi bíróság küldetése?

Bizalom, szakértelem, kényelmes eljárás: ezek a modern igazságszolgáltatás alapkövetelményei - kezdte köszöntőjét dr. Darák Péter, a Kúria elnöke. Ezt a napot 17 évvel ezelőtt azzal a szándékkal hívták életre, hogy ráirányítsa a polgárok figyelmét az igazságszolgáltatás működésére és az igazságszolgáltatáshoz fűződő jogaikra - tette hozzá.

Dr. Darák Péter hangsúlyozta: kiemelten fontos tudatosítani a jogi kultúra értékeit és az év minden napján tenni kell a jogtudatosság és az állampolgárok jogi ismereteinek gyarapítása érdekében.

Ünnepi beszédében dr. Varga Judit igazságügyi miniszter kiemelte: az Európa Tanács és az Európai Bizottság azért hozta létre a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napját, hogy közelebb hozza a polgárokat az igazságszolgáltatáshoz. Hangsúlyozta az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítésének fontosságát.

Az igazságügyi miniszter méltatta a Bírák vagyunk… című kiadványt is. Úgy fogalmazott. Azon véleményének adott hangot, hogy a hajdani és a mai bírák a fontos kérdésekben a történelmi korokon átívelően is azonosan látják a világot.

Az ünnepi rendezvényen dr. Szabó Nikoletta, a Miskolci Törvényszék bírája előadásában dr. Pálinkás György életútját elevenítette fel, akit igazságszolgáltatás iránti mély elhivatottság, lelkiismeretesség és alaposság jellemzett, ítéleteire pedig mind a mai napig hivatkoznak a bírák.

Az eseményen felcsendült dr. Verebi-Végh János kúriai bíró két zongoradarabja, a Hazám, hazám a Bánk bánból, majd az ünnepség résztvevői "több útravaló gondolatot is hallhattak" a Bírák vagyunk című kiadványból. A nagy bíró elődök hitvallásaiból merítő kötetet az OBH elnöke adta át a törvényszékek és ítélőtáblák képviselőinek.

Dr. Handó Tündének, az OBH elnökének beszéde teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.