Átvette a norvég Szaharov-szabadságdíjat a Magyar Helsinki Bizottság két társelnöke, dr. Kádár András Kristóf és dr. Pardavi Márta. Az oslói ünnepségen a helyi közélet fontos szereplői mellett gratulált nekik a jelenlegi és a korábbi norvég külügyminiszter is. Az idén 30 éves magyar jogvédő szervezetet az autoriter tendenciákkal szembeni bátor kiállásáért díjazták – tájékoztatott közleményében a jogvédő szervezet.
„Ezzel a díjjal azt az áldozatos munkát akarjuk elismerni, amit a Magyar Helsinki Bizottság a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása érdekében végez Magyarországon” – mondta Bjørn Engesland, a Norvég Helsinki Bizottság (NHB) főtitkára. Mint kiemelte, az autoriter Orbán-rezsimmel szembeni ellenállás frontvonalában álló civil jogvédőknek szól az elismerés.
Dr. Pardavi Márta, a magyar jogvédő egyesület társelnöke köszönetet mondott a díjért, és arról beszélt, hogy
„a civil szervezetek és ügyfeleik még a mostani nehezedő körülmények és szűkülő lehetőségek mellett is képesek egymásra találni. A jogfosztott, de igazukért bátran kiálló emberek és a civil jogvédők összetartó közösséget alkotnak. Jogállami koalíciójukhoz tartoznak még a függetlenségüket őrző bírók, a munkájukat hivatásnak tekintő újságírók vagy a tudományos autonómiát védelmező tudósok és egyetemek is.”
A másik társelnök, dr. Kádár András Kristóf pedig arról szólt, hogy
„minden nehézség ellenére pezsgő civil élet van Magyarországon, különösen a fővárosban, mert a magyar társadalom szolidáris európai társadalom kíván maradni. Honfitársaink ma is megóvandó értéknek tekintik a szabadságjogokat, hajlandók értük konfliktust is vállalni. A mostani elismerés legalább annyira kijár nagyszerű ügyfeleinknek, mint nekünk.”
A díjátadón megjelent és köszöntő beszédet tartott Ine Eriksen Søreide, a jelenlegi és Jonas Gahr Støre, a korábbi külügyminiszter is (utóbbi most a Munkáspárt vezetője).
Ez a tekintélyes díj nem azonos az Európai Parlament 1988-ban létrehozott emberi jogi elismerésével. Ezt a Norvég Helsinki Bizottság alapította még 1980-ban Andrej Szaharov szovjet fizikus és Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista személyes támogatásával. Az első díjazottja az akkor még illegalitásban működő és üldözött csehszlovák polgárjogi mozgalom, a Charta ’77 volt. Később olyan fontos jogvédőket ismertek el a szabadságdíjjal, mint a kazah Jevgenyij Zsovtisz, a csecsenföldi Eliza Muszajeva vagy a nagyszerű Szergej Kovaljov, aki néhány évig orosz ombudsmanként is tevékenykedett.
A Magyar Helsinki Bizottság és vezetői nem először részesülnek rangos nemzetközi elismerésben. Az egyesület például 2017-ben Gulbenkian-díjat és 2018-ban Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott. Pro Asyl-díjjal ismerték el Kőszeg Ferencet, dr. Kádár András Kristófot és dr. Pardavi Mártát. Utóbbi az év nemzetközi jogvédője lett idén Svédországban és tavaly elnyerte a Human Rights First emberi jogi díját is. A szervezetnek több ügyvédje megkapta már az Év Pro Bono Ügyvédje díjat is a Magyar Ügyvédi Kamarától és a PILnet nemzetközi szervezettől is.
