Az ügy előzményeiről korábban több közleményünkben foglalkoztunk. Azzal a kérdéssel is, hogy vajon miért nem csatlakozik a magyar kormány az Európai Ügyészséghez. E közlemények közül a fontosabbak:
- Kövesit támogatja az európai főügyészi tisztségre az EP illetékes bizottsága - Döntés márciusban
- Az EU trójai falova az Európai ügyészség - Dr. Polt Péter legfőbb ügyész értékelése
- A nemzeti szuverenitásnak prioritása van - Dr. Polt Péter az Európai Ügyészséghez csatlakozás akadályairól
- Továbbra sem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez
* * * * * * * ** * * * * * * *
A BruxInfo tájékoztatása szerint, a román Laura Codruta Kövesi lesz a 2020 végén felálló Európai Ügyészi Hivatal (EPPO) első vezetője, miután a szeptember 19-i titkos tanácsi szavazáson megkapta a megválasztásához szükséges szavazatot. Codruta Kövesi jelölését a kezdeményezésben résztvevő 22 tagországból 17 támogatta, de már 12 országszavazat is elegendő lett volna a jóváhagyásához.
A folyamat még nem zárult le: a Tanácsnak még az Európai Parlamenttel is egyeztetnie kell, mielőtt hivatalosan is szavaznának a jelöltről. Az EP már régebben a román korrupció-ellenes ügyészség korábbi vezetője mellett tört lándzsát, de a Tanácsban sokáig helyette a francia jelölt mögött sorakozott fel a legtöbb tagállam.
Kövesi Codruta kinevezését saját kormánya ellenezte a legvehemensebben, felróva neki korrupció-ellenes főügyészként való ténykedését, amelynek során a jelenlegi kormánypárt számos vezetője és politikusa ellen hivatali korrupció miatt nyomozást indított és többjüket a rács mögé juttatta. Bukarestben hivatali hatáskörének túllépésével és a titkosszolgálattal való összejátszással vádolták.
A 2020 végén felálló EPPO vezetése körül kialakult patthelyzetet az oldotta fel, hogy Kövesi francia riválisa visszalépett és inkább egy franciaországi állásra pályázott, amit el is nyert. Ez elvileg megnyitotta az utat a román jelölt előtt, de ennek feltétele a többség megszerzése a Tanács azon tagjai között, amelyek részt vesznek az EPPO-ban.
Hivatalosan eddig 22 ország jelezte részvételét a szervezetben, de a számuk Hollandia és Svédország csatlakozásával hamarosan 24-re nőhet. Az európai ügyészséget megerősített együttműködés keretében hozzák létre, Magyarország és Lengyelország sem kíván egyelőre belépni, főleg szuverenitáskérdésnek tekintve az új hivatalhoz való csatlakozást.
Az EPPO kezdetben az uniós költségvetési pénzek kárára elkövetett csalások és a határokon átnyúló adócsalási ügyek felgöngyölítéséért lesz felelős, de hatásköréhez hamarosan hozzácsaphatják a határokon átnyúló terrorizmus elleni fellépést is.
Az ügyészségnek az OLAF-tól eltérően nyomozóhatósági és vádemelési jogkörei is lesznek a résztvevő tagállamokban, ami általános vélemény szerint jelentős mértékben növeli majd annak esélyét, hogy a csalások elkövetői ténylegesen bíróság elé kerülnek.
