Miután
Irán – amely egymaga rengeteg embert végez ki - módosította a
kábítószer-ellenes törvényeit, a kivégzések száma 50
százalékkal visszaesett az országban. Irak, Pakisztán és
Szomália szintén sokkal kevesebb embert végzett ki tavaly. A
2017-es 993 kivégzéshez képest 2018-ban nagyjából 690 embert
öltek meg.
“A kivégzések számának komoly visszaesése is bizonyítja, hogy az országok végre elkezdték felismerni, hogy a halálbüntetés nem megoldás.” – mondta Kumi Naidoo, az Amnesty International főtitkára.
“Bár voltak visszalépések ezen a területen, de mégis drasztikusan visszaesett a kivégzések száma a legtöbb embert kivégző országokban. Reményteli jele ez annak, hogy nemsokára a halálbüntetés oda kerül, ahova való, a történelem szemétdombjára.”
Sajnos nemcsak jó híreink vannak. Az Amnesty International adatai szerint tavaly a korábbinál több embert végeztek ki Belaruszban, Japánban, Szingapúrban, Dél-Szudánban és az Egyesült Államokban.
Thaiföld 2009 óta először ismét embereket végzett ki, Maithripala Sirisena sri lankai elnök pedig bejelentette, hogy a negyven évnyi moratóriumot megszakítva folytatná a kivégzéseket – ez egy 2019 februári hirdetésből derült ki, amelyekben hóhérokat keresett.
“2018 pozitív trendjét sajnos elhomályosítja pár ország szégyenteljes viselkedése.” – mondta Kumi Naidoo.
“Évek óta 2018-ban dokumentáltuk a legtöbb kivégzést Japánban, Szingapúrban és Dél-Szudánban, Thaiföld pedig közel egy évtized után ismét embereket végzett ki. A jó hír, hogy ezek az országok egy egyre marginálisabb kisebbség tagjai. Azt üzenjük a halálbüntetést még alkalmazó államoknak, legyenek bátrak és egyszer és mindenkorra szabaduljanak meg tőle.”
A dél-szudáni Noura Husseint 2018 májusában ítélték halálra, miután megölte a férfit, akihez férjhez kényszerítették és meg akarta őt erőszakolni. A nemzetközi felháborodás, köztük az Amnesty International kampánya miatt a büntetését végül 5 év börtönre változtatták.
“Teljesen megdöbbentem, amikor a bíró kimondta, hogy meg kell halnom. Semmi olyat nem tettem, amiért kiérdeltem volna a halált. Nem hittem el, hogy ennyire igazságtalanok, különösen egy nővel szemben. Korábban még csak eszembe se jutott, hogy valaha kivégezhetnek. Az első dolog, amire gondoltam az volt, vajon hogyan mit érezhetnek az emberek, amikor kivégzik őket. Vajon mit csinálnak? Az életem különösen nehéz szakaszban volt, amikor kimondták az ítéletet, mert a családom éppen előtte tagadott ki. Nem volt senkim, egyedül voltam.” – mondta Noura az Amnestynek.
Kína végzi ki továbbra is a legtöbb embert a világon – a pontos szám azonban továbbra sem ismert, mert az adatok államtitoknak minősülnek. Az Amnesty International szerint minden évben több ezer embert ítélnek halálra és végeznek ki Kínában. A vietnami hatóságok – szokásuktól eltérően – közzétették a kivégzett emberek számát, így tudjuk, hogy 2018-ban legalább 85 embert végeztek ki. Ezzel az adattal az ország bekerült a világ legnagyobb kivégzői közé: Kína (több ezer), Irán (legalább 253), Szaúd-Arábia (149), Vietnam (legalább 85) és Irak (legalább 52).
A vietnami Hồ Duy Hải-t lopás és emberölés miatt ítélték halálra 2008-ban. Az ellene felhozott bizonyíték egy kínzással kicsikart “beismerő vallomás” volt. Jelenleg a kivégzésére vár. Az ellene indított eljárás és a halálbüntetés nagyon súlyosan érintette a családját is.
Anyja, Nguyễn Thị Loan ezt mondta az Amnesty Internationalnek: “11 év telt el azóta, hogy letartóztatták a fiamat, és ezzel szétszakították a családunkat. Nem tudom tovább elviselni a fájdalmat. Csak arra tudok gondolni, mennyire szernved a fiam a börtönben. Szeretném, ha a nemzetközi közösség segítene abban, hogy a fiam hazatérhessen hozzánk. Ti vagytok az utolsó reményem.”
Bár világszerte drasztikusan csökkent a kivégzett emberek száma, Irán mégis egymaga felelős az összes kivégzés harmadáért.
Az Amnesty International azt is dokumentálta, hogy egyes országokban tavaly ugrásszerűen megnőtt a kivégzett emberek száma.
A 2017-es adathoz (legalább 65) képest Irak négyszer több embert (legalább 271) végzett ki. Egyiptomban a kiszabott halálbüntetések száma 75 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adathoz képest (legalább 402-ről legalább 717-re). Ennek az oka, hogy az egyiptomi hatóságok tömegesen ítéltek halálra embereket tisztességtelen eljárások után, gyakran kínzással kikényszerített “vallomások” és nem megalapozott rendőrségi nyomozások alapján.
Összességében a 2018-as trend arról árulkodik, hogy a halálbüntetés visszaszorulóban van, és sok ország hatékonyan lépéseket tett, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen ennek a kegyetlen és embertelen büntetésnek.
Burkina Faso júniusban új büntető törvénykönyvet fogadott el, amely már nem tartalmazza a halálbüntetést, mint kiszabható büntetést. Gambia februárban, Malajzoa pedig júliusban moratóriumot rendelt el a kivégzésekre. Az amerikai Washington állam októberben alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést.
Az ENSZ decemberi Közgyűlése során - soha nem látott számú - 121 ország támogatta a globális moratoriumot. Alig 35 ország szavazott ellene.
“Lassan,
de biztosan globális egyetértés kezd kialakulni, hogy teljesen el
kell törölni a halálbüntetés intézményét. Az Amnesty több
mint 40 éve kampányol ezért, de a küzdelem még nem ért véget,
mert ebben a pillanatban több mint 19 ezer ember van halálsoron.”
– mondta Kumi Naidoo.
“Burkina Fasótól kezdve az Egyesült Államokig bezárólag egy sor ország konkrét lépést tett, hogy megszabaduljanak a halálbüntetéstől. Most itt az idő, hogy a többi ország is kövesse a példájukat. Mindannyian egy biztonságos társadalomban akarunk élni, de az emberek kivégzése nem megoldás. Az emberek további támogatásával véget tudunk, és véget is fogunk vetni a halálbüntetésnek örökre.”
2018 végén a világ 106 országa tiltotta törvényeiben a halálbüntetés alkalmazását minden esetben, összesen 142 pedig törölte el vagy nem alkalmazta azt.
