A Transparency International Magyarország (TI-Magyarország) és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös kutatás keretében vizsgálta, hogy a nőknek a társadalmi élet mely területein kell a korrupció fokozott kockázatára számítaniuk.
A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy
a társadalmi egyenlőtlenségek fokozzák a korrupció kockázatát, ezért a társadalom kiszolgáltatott csoportjai nagyobb eséllyel válnak visszaélések áldozataivá.
A Keresd a Nőt! – Korrupció a társadalmi nemek szempontjából című tanulmány két területre összpontosított. Egyrészt a nők elleni erőszakkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket, másrészt a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban jellemző hálapénzt vizsgálta. A kutatásról készült jelentés arra a következtetésre jutott, hogy
mindkét területet átszövik a hatalmi visszaélések, bár ezek hatása igen eltérően jelentkezik. A nők elleni erőszak hatósági kezelése során nem feltétlenül vesztegetés vagy más, jogilag tilalmazott korrupt magatartás következtében fordul elő, hogy a bántalmazó férfi megússza a felelősségre vonást, vagy legalábbis elkerüli a komolyabb következményeket. A társadalomban és a hatósági munkában egyaránt jelen lévő nőellenes beállítódások is hozzájárulnak ehhez. Az, hogy a bántalmazott nők megvédésére és segítésére hivatott állami szervek éppen a nőkkel szembeni előítéletek következtében mondanak csődöt, az intézményi árulás tipikus példája.
Ezzel szemben a szülészeti ellátásban elterjedt hálapénz egyértelműen a korrupció készpénzes formájának a megnyilvánulása, igaz, a jogi tilalmazottság és a társadalmi elítélés ezen a területen nem egységes. Ráadásul a hálapénz a bizonytalanság és a bizalmatlanság valóságos ördögi körét is létrehozza. A szülészeti ellátásban ugyanis azért fizetnek hálapénzt, mert így remélnek nagyobb biztonságot a szülő nőnek. Csakhogy az illegálisan kifizetett pénzért cserébe nem lehet semmit sem elvárni, ezért teljességgel kiszámíthatatlan, hogy valóban teljesülnek-e a hálapénzen megváltani kívánt többletszolgáltatások.
A tanulmány arra vonatkozó ajánlásokat is megfogalmaz, hogy miként lehetne csökkenteni a nőket fenyegető korrupciós kockázatokat az említett élethelyzetekben.
A nők elleni erőszak kezelése során előforduló visszaélések mérséklésére egyebek mellett az ezen a területen működő állami szereplők körében végzett tudatformálás és az érzékenyítés erősítését, továbbá az isztambuli egyezmény végrehajtását javasolják. A szülészeti-nőgyógyászati hálapénz visszaszorítását többek között a várólisták átláthatóvá tételétől és a többlépcsős biztosítási rendszer kialakításától várják.
A TI-Magyarország és a Női Érdek, jelentésük ismertetésén túl, figyelemfelkeltő kampánnyal és vitaestek szervezésével is igyekeznek párbeszédre sarkallni az érintett csoportokat és a szakértőket. Azt remélik, hogy ezzel a kezdeményezéssel sikerül napirendre tűzni a nők korrupciós veszélyeztetettségét.
A kutatási jelentést március 26-án, a budapesti Impact Hubban mutatták be egy nyilvános vitaesemény keretében. A tanulmányt jegyző Juhász Borbála (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) és Sági Mirjam (ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi tanszék) nemcsak a vizsgálataik megállapításait részletezték, de ismertették a nőket fenyegető korrupciós kockázatok mérséklésére irányuló javaslatokat is.
Prezentációjukat követően a vizsgált téma neves szakértői, Lőrincz Katalin a Másállapotot a szülészetben Mozgalom aktivistája, egyben dúla, Dés Fanni feminista aktivista, Schmidt Erika, az EMMA Egyesület ügyvezetője, Betlen Anna, a Női Érdek elnökségi tagja és dr. Kincses Gyula korábbi egészségügyi államtitkár kerekasztal beszélgetésen vitatták meg, hogy mit kellene tennie az államnak és mit a társadalomnak a kiszolgáltatott helyzetben lévőket sújtó visszaélések következményeinek enyhítése érdekében.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy
a nőket érő korrupciós kockázatok, így a szülészeti
hálapénz-jelenség felszámolásának felelőssége nem hárítható
az egyénekre, hanem rendszerszintű beavatkozást igényel.
