Egy "kényszerű házasság" mézeshetei után - Az ügyvédi kamarai tag jogtanácsosok helyzetét elemzi tagozatuk elnöke

Első fázis: 2286 jogtanácsos

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésével lezárult a jogtanácsosi integráció első fázisa - állapítja meg a tagozat elnöke. Az aktuális adatok alapján országosan 2286 kamarai jogtanácsost vettek nyilvántartásba (a kamarai jogi előadók száma 361 fő), a tagok 53%-a a versenyszférából, 47%-a pedig az államigazgatásból érkezett. A legnagyobb taglétszámmal a Budapesti Ügyvédi Kamara működik, a kamarai jogtanácsosok kétharmadát itt vették nyilvántartásba. A vidéki kamarák közül a legnagyobb taglétszáma Nyíregyházi Ügyvédi Kamarában van, itt 79 kamarai jogtanácsost vettek nyilvántartásba.

Megalakult a MÜK OKJT: elnök, egy alelnök, titkár a vállalati szférából + egy alelnök a Miniszterelnökségről

Dr. Csere Bálint elnök (OTP Bank Nyrt.), dr. Haskó Tünde elnökhelyettes (MOL Nyrt.), Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella elnökhelyettes (Miniszterelnökség), dr. Szabados János titkár (E.ON Hungária Zrt.)

Az ez év végéig működő Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat (OKJT) a 2018. február 28-i választással alakult meg. (Az Üttv. az átmeneti rendelkezések között írja elő, hogy a február 1-jén kamarai nyilvántartásban szereplő jogtanácsosoknak 2018. március 1-jéig létre kell hozniuk az országos kamarai jogtanácsosi tagozatot. A választással kapcsolatos részletszabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) ideiglenes szabályzata tartalmazza (1/2018. (I. 29.) MÜK szabályzat)).

A tagozat elnökének beszámolója szerint a választásra jogosult 2108 jogtanácsosból 509 adta le a szavazatát. A megválasztott tagozat március 5-én tartotta alakuló ülését, ahol a tagok egyhangú szavazással az országos tagozat tisztviselőit is megválasztották. A tagozat elnökévé dr. Csere Bálintot (OTP Bank Nyrt.), két elnökhelyettesévé dr. Haskó Tündét (MOL Nyrt.) és Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriellát (Miniszterelnökség), a tagozat titkárává dr. Szabados Jánost (E.ON Hungária Zrt.) választották.

MÜK OKJT: 21 tag + egy állandó meghívott a Miniszterelnökségről

A 21 fős országos tagozat összetétele igazodik a kamarai jogtanácsosok területi eloszlásához, így a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területéről 14 (a közszférából 4, a magánszférából 10 fő), a Debreceni és Győri Ítélőtábla területéről 2-2, míg a Szegedi és Pécsi Ítélőtábla területéről 1-1 főt választottak be az országos tagozatba. A Miniszterelnökség lehetőséget kapott, hogy egy delegáltjával, meghívottként vegyen részt az üléseken. A tisztviselők megbízatása legkésőbb az Üttv. hatálybalépését követő első általános választásokig tart. A tagozat elnökének tájékoztatása szerint az országos tagozat megalakítását követően a közeli jövőben sor kerülhet a területi (megyei, fővárosi) tagozatok létrejöttére is.

Házon belüli érdekképviseleti szerv

Idővel az országos tagozat a kamarai jogtanácsosok fontos érdekképviseleti szervévé válhat, amely gyakorolja a MÜK szabályzataival kapcsolatos véleményezési és egyetértési jogot hangsúlyozza hírlevelében a tagozat elnöke. A tagozat tagjai törekszenek arra, hogy tevékenységük során a kamarai jogtanácsosok és jogi előadók észrevételeit és javaslatait minél teljesebb körben figyelembe vegyék és képviseljék. A közeljövőben a tagok előtt számos feladat áll - vetíti előre a tagozat elnöke -, a már elfogadott kamarai szabályzatok revízója mellett ki kell alakítaniuk a tagozat működésének szabályait, illetve részt vesznek az általános választásokkal és az ügyvédeket és jogtanácsosokat egyaránt érintő továbbképzéssel kapcsolatos szabályzatok előkészítésében is. Munkája során a MÜK jogtanácsosi tagozata számít a kamarai jogtanácsosok szélesebb körének szakmai segítségére is.

Nehéz kezdetek után

A kezdetekre visszatekintve a tagozat elnöke felidézi: az új ügyvédi törvény alapján sokan közülük önkéntes alapon ugyan, de a munkavégzéséhez elengedhetetlen feltétele teljesítéseként léptek be tömegesen az ügyvédi kamarába. Sokakban felmerülhettek nyugtalanító kérdések, aggodalmak a jövőjüketket illetően, próbálván elképzelni, mivel fog járni a kamarai tagság, az újfajta kötelezettségek, felelősség. Ilyen horderejű változásnál érthető és természetes egyfajta bizonytalan érzés - jegyzi meg értékelésében dr. Csere Bálint.

Ugyanakkor izalomra ad okot - teszi hozzá -, hogy a törvény előkészítés során és azóta is és önkéntes alapon szerveződött jogtanácsosi közösség önmagától, a „történelmi pillanatot” felismerve kezdett el aktívan dolgozni azon, hogy a jogtanácsosi érdekek karakteresen jelenjenek meg a az ügyvédi kamara szervezetében, működésében.

"Helyzetünk nem könnyű, feladataink számosak" - tekint előre a tagozat elnöke. Folytatni kívánják a MÜK szabályzatokkal kapcsolatban korábban már megkezdett munkát, amelyet a jogtanácsosi közösség már megkezdett, és amelynek során értékelése szerint eddig is hatékony képviseletet láttak el és végeztek aktív munkát az ügyvédi karral együtt. Ebben a munkában továbbra is segítik őket olyan jogtanácsos kollégák, akik jelenleg nem tagozati tagok. Minden területi kamaránál biztosítják az informális delegációkat, akik meghívottként vesznek részt a területi elnökség ülésein, és hallatják hangjukat olyan kérdésekben, amelyek az Üttv. kapcsán felmerülő gyakorlati nehézségek megoldását hivatottak szolgálni.

Mostanra eljutottak oda is - jegyzi meg a jogtanácsosi tagozat elnöke, hogy megküldik első hírlevelüket.

Ha korlátok között is, de élni minden lehetőséggel

A jogtanácsosok kamarai integrációjának eddigi fejleményeit összefoglalva és értékelve, dr. Csere Bálint elnök egyebek mellett hagsúlyozza: a „kényszerű házasság” kezdeti időszaka az ismerkedéssel telik, amelynek kereteit az új ügyvédi törvény adta lehetőségek szabnak meg. Az Üttv. alapján a kamarai jogtanácsosok képviselete és súlya a kamarákon belül korlátozott, de ezen korlátok között igyekszenek élni minden olyan formális és informális lehetőséggel, ami rendelkezésükre áll. Érezhető nehézségeket eredményezett a tagozat elnöke szerint a jogtanácsosok csatlakozása az ügyvédi kamarákhoz, s ezen közben szembesültek a MÜK belső életével, "kihívásaival, olykor heves vitáival".

Ennek kapcsán a tagozat kinyilvánította azon álláspontját, hogy első sorban a jogtanácsosok érdekeit szolgáló célokért fog fellépni, különösen is a mindennapi munkavégzésük körülményeit meghatározó kamarai szabályzatok, az oktatási-képzési rendszer felállítása, a jogi előadók helyzete terén. Erőfeszítéseik arra irányulnak, hogy lehetőségként éljék meg az integrációt, és – elsősorban a szabályzatok megalkotása során, valamint a bizottságokban való képviselettel – elérjék azt, hogy a kamarai jogtanácsosok kellő súllyal vegyenek részt a kamarai életben. Ebben - a logisztikai nehézségek ellenére - határozottan pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek. Sikerült a MÜK elnökségével is partneri, együttműködésen alapuló viszonyt kialakítani, amely "eredményes működésünk egyik záloga lehet".

A jogtanácsosok távol szeretnék tartani magukat a kamarai választások lehetséges vitáitól

Nehéz időszakban kell a tagozatnak helyét megszilárdítani az ügyvédi világban - véli dr. Csere Bálint elnök, hiszen idén „választási év” van a MÜK területi kamaráiban, ősszel (a MÜK-ben pedig 2019 tavaszán) tisztújítás lesz. Ilyenkor természetszerűleg kiélesedhetnek konfliktusok, esetleg szakmai köntösbe bújhatnak olyan viták, amelyek "motivációja más jellegű" - hangsúlyozza a jogtanácsosi tagozat elnöke. Meggyőződése szerint a MÜK jogtanácsosi tagozata hogy akkor jár el helyesen, ha kizárólag a saját, törvényből következő, azzal összhangban lévő céljaira koncentrál, szakmai alapon közelíti meg a vitás kérdéseket, és konstruktív, konszenzusra törekvő, az összes körülmény figyelembe vételével a lehető legjobb eredmények elérésére törekszik. A jelenleg is folyó munkával szeretnék megalapozni az idén ősszel megválasztandó MÜK jogtanácsosi tagozat működését annak reményében, hogy a hivatásrendi sajátosságokból adódó különbözőségek kamatoztatása hatékonyan működő szakmai érdekképviselethez járuljon hozzá.

MÜK szabályzatok: jogtanácsosi vétólehetőség - utólag is

A MÜK-ben folyó szabályzat-alkotási munkáról szólva a MÜK jogtanácsosi tagozatának elnöke hangsúlyozza: feladatai közül az egyik legfontosabbnak ítélik a kamarai szabályzatalkotásban való részvételt. Utal az Üttv. rendelkezésére, amely szerint a MÜK hatáskörébe tartozó szabályzat elfogadásához az országos tagozat véleményét ki kell kérni a kamarai jogtanácsosokra is vonatkozó, és a tagozat egyetértése szükséges a kizárólag a kamarai jogtanácsosokra vonatkozó szabályok tekintetében. Az egyetértési és véleményezési jog gyakorlásának részletszabályait a MÜK Alapszabálya tartalmazza. Elemzése szerint a fentiekhez képest speciális szabály vonatkozik azokra a szabályzatokra, amelyeket a MÜK az Üttv. felhatalmazása alapján már 2017. december 31. előtt elfogadott. Ezen szabályzatok vonatkozásában a MÜK országos jogtanácsosi tagozata utólagosan jogosult gyakorolni a véleményezési és egyetértési jogát. Az érintett szabályzatok azon rendelkezései, amelyek esetében a MÜK jogtanácsosi tagozatai nem adják meg az egyetértésüket, 2018. július 1-jével hatályukat vesztik. E körbe tartozik egyebek mellett a tagdíj szabályzat, a MÜK Alapszabálya és az okiratszerkesztésről és az elektronikus ügyintézésről szóló szabályzat. A tavaly elfogadott szabályzatok véleményezése - a MÜK jogtanácsosi tagozata hírlevelének megírása idején is zajlott, ennek eredményeiről szerkesztőségünknek egyelőre nincsenek ismeretei.

Problémás képzés-továbbképzés

A hírlevél a továbbiakban foglalkozik a jogtanácsok ügyvédi kamarai integrációjának kronológiájával, számadatokkal, statisztikákkal; közzé teszi a ÜK jogtanácsosi tagozatának eddigi állásfoglalásait, valamint egy felhívást is az okirati ellenjegyzési szabályok betartásának fontosságáról és végül, de nem utolsósorban a MÜK tagságára - így immáron a kamarai tag jogtanácsosokra is - vonatkozó "érzékeny" képzés-továbbképzés elképzelésekről.

A MÜK jogtanácsosi tagozatának hírlevele teljes egészében ide kattintva olvasható.

Portréfotók: PanPress