Az elmúlt hetekben 29 végrehajtónak szűnt meg a megbízatása, az érintettek azért vesztették el az állásukat, mert nincs jogi diplomájuk, és az egyetemre sem iratkoztak be. A távozókat új, jogvégzett szakemberekkel pótolják, az utóbbi időszak pályázatain például bírák, követeléskezelők és ügyvédek nyertek el végrehajtói posztot.

Schadl György (képünkön) részletesen beszélt a Magyar Időknek a létszámcsökkenés okairól. Mint kifejtette, a jogszabály úgy rendelkezik, hogy 2017. december 31-én minden végrehajtónak rendelkeznie kellett jogi diplomával, ennek hiányában igazolnia kellett, hogy megkezdte egyetemi tanulmányait.

Annak a végrehajtónak, aki nem tud iratot felmutatni arról, hogy felvették és be is iratkozott, megszűnik a megbízatása – mondta a kar vezetője, majd megjegyezte: a 29 érintett a jogi végzettség, illetve az egyetemi tanulmányok megkezdésének hiánya miatt veszítette el végrehajtói tisztségét.

A jogi végzettség kérdése igazán a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után került a magyar közvélemény érdeklődésének homlokterébe, nemegyszer ugyanis komoly botrányok kerekedtek a végrehajtók ténykedéséből. Az árfolyamok elszabadulása miatt a devizahitelek családok sokaságát sodorták nehéz anyagi helyzetbe, a végrehajtóknak pedig tömegesen kellett több tízmillió forintos kérdésekről, ezzel tulajdonképpen családok sorsáról határozniuk.

A jogi ismeretek hiánya leginkább amiatt okozhatott problémát, mert a devizahitel-szerződések sokszor igen bonyolult megoldásokat tartalmaztak, ezek helyes értelmezése némelykor még a bíróságoknak is komoly fejtörést okozott, nemhogy a jog berkeiben járatlan személyeknek.

Schadl György mindezek kapcsán felelevenítette, hogy a jogi végzettség nélküli munkavégzést még a rendszerváltozás utáni időkben meghozott szabályozás engedte meg bizonyos szereplőknek, az évtizedes tapasztalat pedig a jövőben alkalomadtán akár hiányozhat is.

Igaz ugyanakkor – jegyezte meg az elnök –, hogy a mostanában leköszönt végrehajtók egy része tovább dolgozik annál a végrehajtói irodánál, amelyet eddig – évekig, akár évtizedekig – vezetett. Ők tényleges végrehajtói munkát nem végezhetnek, leginkább adminisztrációs feladatkört láthatnak el.

Mindeközben folyamatosan jelennek meg a végrehajtói álláshelyekre kiírt pályázatok. Az elnök közölte: a szakmai közösség létszáma idővel eléri majd a 230-at, vagyis még nagyjából negyven szakembert kell kiválasztani pályázatok útján. Elmondta, hogy az ősz óta megjelent felhívásokra a legkülönfélébb jogi előmenetellel rendelkező személyek jelentkeztek. Mások mellett ügyvédek, végrehajtási ügyszakos bírák, közjegyzőhelyettesek, faktorcégek jogászai is versenybe szálltak a meghirdetett pozíciókért, ahogy pályázott egyetemi oktató is.

Erős túljelentkezés tapasztalható, aminek az lehet az egyik oka, hogy az utóbbi évek szabálymódosításai nyomán mára jórészt megszűntek a vadnyugati viszonyok a végrehajtásban – fogalmazott Schadl György. Szerinte az eljárások legtöbbje olyan – főként irodai – munkát jelent, amely sok jogász számára lehet csábító és jelenthet tényleges szakmai kihívást.

A kar vezetője úgy vélekedett: az új jogász szakemberekkel a végrehajtás színvonalának emelkedése várható. Gyorsabban pont kerülhet egy-egy eljárás végére, az ügyek szereplői egyszerűbben kapcsolatba léphetnek a végrehajtókkal, és minden érintett könnyebben érvényt szerezhet jogos igényének.

Ez azt is jelenti, hogy az adósok nemigen kerülnek majd kétes helyzetekbe, a jogértelmezési problémák nem nehezítik tovább az ügyfelek dolgát.