Mint azt az Európai Bizottság sajtóközleménye leszögezi: a kezdeményezések célja, hogy megkönnyítsék a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni hatékony fellépést, elősegítsék a több országra kiterjedő jogviták rendezését, és fellépjenek a hamisított vagy kalóz áruk ellen (az Unióba behozott áruk 5%-a hamisított vagy kalóz áru, és ezek összesen 85 milliárd eurót tesznek ki). Emellett a Bizottság ösztönzi az innovációs tevékenységet folytató vállalatokkal szemben tisztességes és kiegyensúlyozott engedélyezési tárgyalásokat is, miközben lehetővé teszi, hogy az adott technológiára építve bárki új, innovatív termékeket és szolgáltatásokat hozzon létre.

Jyrki Katainen , az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke (képünkön) rámutatott: Európa gazdasági növekedése és versenyképessége nagy mértékben függ attól, hogy vállalataink – az induló innovatív vállalkozásoktól kedve a nagyvállalatokig – milyen mértékben ruháznak be új ötletekbe és tudásba. A november 29-én előterjesztett, átfogó intézkedéscsomag célja, hogy javítsa a szellemitulajdon-jogok alkalmazását és érvényre juttatását, valamint hogy ösztönözze a technológiai és termékfejlesztési beruházást Európában.



Elżbieta Bieńkowska , a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos (képünkön) hozzátette: az intézkedések célja, hogy nagyobb eséllyel tudjuk elkapni a hamisított áruk és kalóztartalmak mögött rejtőző „nagy halakat. Ők azok, akik kárt tesznek a vállalatainkban és veszélyeztetik az európai munkahelyeket, illetve – amennyiben hamisított orvosságokról vagy játékokról van szó – még egészségünket és a biztonságunkat is kockára teszik. Arra törekszünk, hogy Európa szabadalmi engedélyezési rendszere világelső legyen, képes arra, hogy széles körben teret nyisson a dolgok internete előtt – az okostelefonoktól kezdve a hálózatba kapcsolt autókig.





Az intézkedések közé az alábbiak tartoznak

Fellépés a hamisítás és a kalózkodás ellen: a Bizottság az üzletszerű szabálysértők bevételi forrásainak felszámolására törekszik, hogy bűncselekményeik ne lehessenek nyereségesek. Ez az ún. a „pénz útjának követésére” vonatkozó elv, amely a magánszemélyek helyett a „nagy halakat” célozza meg. Az uniós intézmény továbbá biztosítani kívánja, hogy a végrehajtási intézkedések összhangban álljanak korunk digitális világának követelményeivel. A mai napon előterjesztett kezdeményezésekkel a Bizottság:

  • EU-szerte magas szintű jogvédelmet és kiszámítható igazságszolgáltatási keretet kíván kialakítani. A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv (2004) alkalmazásának módját új útmutató teszi egyértelművé. Noha az irányelv megfelelő eszköznek bizonyult a szellemitulajdon-joggal való visszaélések elleni küzdelemben, egyes rendelkezéseit a tagállamokban az évek során különbözőképpen értelmezték. Az útmutató pontot tesz az értelmezési viták végére. Ennek köszönhetően nem lesz szükség új jogszabályra ahhoz, hogy minden érintett számára javuljon a jogbiztonság, és hogy könnyebben lehessen majd a polgári jogérvényesítési eljárásokat EU-szerte lefolytatni. A Bizottság továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák az igazságügyi képzések előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket, rendszeresen hozzák nyilvánosságra a szellemitulajdon-joggal kapcsolatban hozott ítéleteket és ösztönözzék az alternatív vitarendezési eszközök használatát.
  • Ösztönzi az ipari szereplőket, hogy vegyék fel a harcot a szellemi tulajdont érintő jogsértések ellen. A hamisított termékek internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló egyetértési megállapodás keretében szerzett pozitív tapasztalatokra építve a Bizottság továbbra is támogatja azokat az iparági kezdeményezéseket, amelyek felveszik a küzdelmet a szellemi tulajdont érintő jogsértések ellen. Idetartoznak pl. a weboldalfenntartók, pénzforgalmi szolgáltatók vagy szállítmányozók által elhelyezett hirdetésekkel kapcsolatos önkéntes megállapodások, amelyeknek köszönhetően gyorsabban vissza lehet szorítani a hamisítást és a kalózkodást, mintha bírósági ügyre kerülne sor. A megállapodások kiegészítik a Bizottság azon iránymutatásait, amelyek az illegális tartalmak elleni online platformokra vonatkoznak.
  • Csökkenteni szeretné az uniós piacra kerülő hamisított termékek mennyiségét. A Bizottság javaslata értelmében meg kell erősíteni a harmadik országokkal (Kína, Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika) kialakított együttműködési programokat, és piacfigyelő listát kell fölállítani azokról a piacokról, amelyek jelentős mértékben megsértik a szellemitulajdon-jogokat, vagy elősegítik e jogsértéseket. A Bizottság naprakész jelentést fog közzétenni a harmadik országbeli jogsértésekről és szorosabbra fogja fűzni az uniós vámhatóságok közötti együttműködést. Ennek érdekében értékelni fogja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló vámügyi cselekvési terv (2013–2017) végrehajtását. és célzottabb segítséget fog nyújtani a tagállami vámhatóságoknak.

Tisztességes és kiegyensúlyozott rendszer kiépítése a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak kapcsán: a globális ipari szabványokhoz (pl. WiFi vagy 4G) kapcsolódó technológiák jó részét ún. szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom védi. A Bizottság a mai napon útmutatást és ajánlást tesz közzé az ilyen szabadalmi rendszer hatékonyságának és egyensúlyának növelésére. A rendszernek két célt kell szolgálnia egyszerre, azaz: a termékgyártóknak átlátható és kiszámítható engedélyezési szabályok alapján kell tudniuk a technológiákhoz hozzáférniük, a szabadalmak jogosultjainak ugyanakkor ellenszolgáltatásban kell részesülniük a kutatás-fejlesztési és szabványosítási tevékenységekbe való beruházásaik fejében, hogy ily módon érdekeltek legyenek abban, hogy legjobb technológiáikat kínálják fel szabványosításra. Az átláthatóság és a kiszámíthatóság növelésével az EU – és induló innovatív vállalkozásai – versenyelőnyre tehetnek szert a világméretű technológiai innovációs versenyben, és teljesen kiaknázhatják az 5G-ben és a dolgok internetében rejlő lehetőségeket.

A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a javasolt intézkedések sorsát, és meg fogja vizsgálni, van-e szükség további lépésekre.

Háttér

A november 29-év indított kezdeményezéseket a Bizottság a 2015. évi egységes piaci stratégiájában vette tervbe, azaz abban az ütemtervben, amely Juncker elnök politikai kötelezettségvállalásának szellemében az egységes piac nyújtotta lehetőségek teljes körű kiaknázását célozza, hogy az európai vállalkozások az egységes piaci tevékenységükre építve sikeresen terjeszkedhessenek világszerte. Az egységes piacra vonatkozó stratégia megvalósítása érdekében a Bizottság már többféle intézkedéseket hozott: javaslatokat fogalmazott meg az e-kereskedelemre vonatkozóan, útmutatót bocsátott ki a közösségi gazdaságról, lépéseket tett az uniós szabványosítási politika modernizálása felé, kezdeményezést indított az induló innovatív vállalkozásokért és a növekvő vállalkozásokért, intézkedéseket vezetett be a szolgáltatási ágazat élénkítésére, valamint lépéseket tett az uniós egységes piac jogérvényesítésének és gyakorlati működésének javítása felé.