E jelenség indokolta a Fővárosi Törvényszék (FT) október 18-i sajtótájékoztatóját, amelyen a közlekedési bűncselekmények bírói gyakorlatáról beszélt dr. Póta Péter, a törvényszék sajtószóvivője (képünkön) és dr. Balassa Zita , címzetes törvényszéki bíró, közlekedési szakjogász (képünkön).

A közlekedési bűncselekmények elkövetői nem a szó általános értelmében vett bűnözők, hanem a mindennapi élethelyzetekre reagáló, a közlekedésben naponta részt vevő emberek, akik az adott helyzetben nem biztos, hogy a legjobb döntést hozták meg és viselniük kell ennek következményeit. „Ez az egyik oka annak, hogy a közlekedési bűncselekmények elkövetőivel szemben enyhébb a büntetés kiszabás” - zárta beszédét a Fővárosi Törvényszék szóvivője.


A jelentésben részletesen esik szó a közlekedési bűncselekmények elkövetőjének tipusairól a közlekedési bűncselekmények változatos elkövetési helyszíneiről.

A bíróság gyakorlatában a közlekedési bűncselekmények jelentős részét a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, valamint a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt indult eljárások adják, de e bűncselekménytípusok közé tartozik még a közlekedés biztonsága elleni bűntett, a közúti veszélyeztetés, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, vagy a cserbenhagyás is.

Dr. Póta Péter kitért arra, hogy a segítségnyújtás elmulasztása nem közlekedési, hanem személy elleni bűncselekmény: ebben az esetben azt büntetik meg, aki nem nyújt segítséget olyan személynek, aki nem feltétlenül közlekedési cselekmény sérültje

Szó volt a továbbiakban a közlekedési bűncselekmények egyik sajátos következményéről, a közvetítői eljárás lefolytatásának lehetőségéről, valamint arról is, hogy a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását alapvetően befolyásolhatja a sértett közreható magatartása is.

Dr. Póta Péter fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ha a sértett aktív vagy passzív szabályszegő magatartása okozza a balesetet, széles körű vizsgálatot igényel annak a felderítése, hogy a baleset elhárítható lett volna-e a gépkocsi vezetője részéről.

A közlekedési bűnügyek tárgyalása során fontos a büntetlen előélet, a hosszabb ideig tanúsított kifogástalan közlekedési magatartás, a sértetti megbocsátás, illetve az esetleges vis mayor enyhítő körülmények figyelembevétele.

Az elmúlt évek tendenciája, hogy fokozatosan emelkedik a járművezetéstől eltiltottak száma - mondotta dr. Póta Péter.

Az FT sajtóközleménye teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

A világ 10 legnagyobb tömeges autóbalasete itt tekinthető meg: