Tavaly novemberben és idén év elején fogadta el az Országgyűlés 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásra (Pp.) és közigazgatási perrendtartásra (Kp.) vonatkozó törvényjavaslatokat. Az új peres szabályok alapjaiban változtatják meg a közigazgatási jogvitákhoz, adóellenőrzésekhez és adóperekhez kapcsolódó évtizedes megszokásokat.

A jelenleg érvényben lévő Pp. az 1950-es évek óta határozza meg a polgári, illetve egy fejezeten keresztül a közigazgatási perek rendszerét, nem csak az elavultság indokolta viszont a rendszer megújítását: éves szinten több mint 250 ezer peres és egymillió nem peres eljárást indítottak az elmúlt időszakban, ami jelentős terhet rótt a bíróságokra.

Perdöntő bizonyítékok bíróság előtt már alig kerülhetnek elő

Az EY Magyarország szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy az elfogadott törvény teljesen új alapokra helyezi a közigazgatási peres eljárásokat. Az új Kp rendszerében ugyanis a közigazgatási eljárás (pl. egy adóellenőrzés) már nem fog olyan élesen elkülönülni a peres szakasztól, mint az ma megszokott. A jogalkotó indokolásban részletezett célja ugyanis, hogy a bizonyítást a peres szakról visszahelyezze a közigazgatási szakba, a peres bizonyítás lehetőségeinek szűkítése révén. Ennek egyik legfontosabb folyománya, hogy a közigazgatási eljárás idején fennálló, de akkor nem értékelt tényre, körülményre a felperes a perben csak akkor hivatkozhat, ha azt az adóhatóság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, vagy önhibáján kívül nem hivatkozott rá. Így nem lesz lehetőség arra, hogy akár perdöntő jelentőségű bizonyítékokat mutassanak be a peres eljárás során, amennyiben arra a vállalat a megelőző közigazgatási eljárásban nem hivatkozott, pedig hivatkozhatott volna.

„A mostani szabályok alapján például elegendő, ha egy adóperes ügyvéd a keresetlevél készítésénél kiszúrja, hogy az adóellenőrzésre vonatkozó megbízólevél szabálytalanul lett kiállítva vagy az adóhatóság ellenőrzési határideje – akár évekkel korábban – lejárt. Jelenleg egy-egy ilyen hiba a közeli elévülés esetén biztos pernyertességet jelent – a jövőben azonban már késő lesz, ha az ilyen hibákat csak a keresetlevél készítésénél veszik észre az adózók.” – állította szembe a régi és az új rendszer működését dr. Séra Gergely (képünkön), a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda menedzsere.

Fontosabbá válik az adóellenőrzés során kirendelt szakértő véleménye

Mindemellett a szakértői bizonyítás rendje is megváltozik 2018. január elsejétől. A jelenleg fennálló környezetben a közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemény perben vitatható, perben beszerzett szakvéleménnyel. Ennek köszönhetően az elmúlt évek során egyre erősebbé vált a magánszakvélemény szerepe. Az új közigazgatási perrendtartás alapján ez gyökeresen megváltozik. Eszerint ugyanis a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. A közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemény lecserélésére így tehát nem lesz lehetőség – mindössze megkérdőjelezni tudják majd azt.

„A vállalkozások életében az adópereket érintő módosítások hozhatják a legtöbb változást. A fent említett, és más hasonlóan fontos eljárási-változások miatt a perekben sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd az adóviták első, közigazgatási szakasza, később ugyanis már nem nyújthatnak be bizonyítékként szolgáló dokumentumokat. Fontos lesz tehát, hogy a közigazgatási per előtti szakaszokban a perben álló vállalkozások külső szakértőket vonjanak be, akik segítséget nyújthatnak nekik a perek későbbi megnyerésében. Ezzel várhatóan jelentősen megnő majd az eljárásjogi szaktudás értéke.” – mondta el dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere.

„Az új szabály véget fog vetni annak a megszokásnak, hogy az adóhatósági eljárásban inkább a szakmai érvelések kerülnek előtérbe, az eljárási kérdéseket pedig a bíróságra hagyjuk. Ezzel nő az eljárásjogi stratégia fontossága és felértékelődik az éles szemű, eljárási hibákat azonosítani képes szakemberek szerepe” – tették hozzá