A közigazgatási bíróságokat mindig mostohagyereknek tekintette a hatalom – fogalmazott a közigazgatási bíráskodás joga című szakmai vitanapon a mostani átszervezési javaslat egyik szakértője. Dr. Rozsnyai Krisztina szerint (képünkön) a szakterületen dolgozók érdekérvényesítését az is nehezíti, hogy mindössze százan vannak az országban.









Az utána hozzászólók azonban ennél sokkal nagyobb gondokat vetettek fel az átalakítás terveivel kapcsolatban. Dr. Tordai Csaba (képünkön) a bírói függetlenség elvesztésének veszélyére hívta fel a figyelmet. Az alkotmányjogász emlékeztetett rá, hogy a volt Szovjetunió közép-ázsiai utódállamaiban is törvény garantálja a bírói függetlenséget, a valóságban mégis a törzsi korrupció uralja a bíráskodást, tehát önmagában nálunk sem garancia, hogy az alaptörvényben benne szerepel a függetlenség joga. Az utóbbi negyedszázad egyik legnagyobb eredményének nevezte a bírói öntudat kialakulását, azt, hogy mindeddig a bíróságok ellenálltak a politikai nyomásnak.

A mostani átszervezési tervek legnagyobb veszélye ennek az önállóságnak a csorbulása - hangsúlyozta -, ami fokoz a stabilitás elvesztésének érzése is, hiszen alig négy éve alakult ki a mostani szervezet. Tordai pontos számításokkal bizonyította, hogy a lakosság hozzáférése a közigazgatási bíráskodáshoz jelentősen csorbul a tervezett hét regionális testület kialakításával, hiszen például a győri bíróság Nagykanizsáról közúton 2 és fél óra, vasúton 3 óra 11 perc alatt lesz elérhető, vagy Miskolc a hozzá tartozó Balassagyarmatról közúton 2 óra 18 perc, vonattal több mint 3 és fél óra távolságban lesz. Az emberek ilyen messzire nem indulnak majd el – vonta le a következtetést az alkotmányjogász. Ennél is veszélyesebbnek ítélte a bírák megduplázásának tervét, mert – mint mondta – a korábbi közigazgatási tapasztalat semmit nem ér, ha olyan korábbi felső vezetőket neveznek ki ezekre a helyekre, akik a mostani állami rendszerben azt tanulták meg, hogy nem dolgozhatnak autonóm módon, alárendeltek a politikai hatalomnak.


Dr. Fleck Zoltán, az ELTE Jogi Karának tanszékvezetője (képünkön) is kiemelte felszólalásában, hogy a mostani politikai elit túlélését, hatalmának megtartását befolyásolhatják a közigazgatási bírák döntései, ezért próbálják most csökkenteni a függetlenségüket, a hatalom megtartásának az eszközévé lefokozva a bíráknak ezt a körét. Az is a hatalom érdekét szolgálja a jogász szerint, hogy a politikailag kockázatos döntéseket át lehet tolni a bíróságokra, ami ellen azonban érezhető módon a bírák elkezdtek azzal védekezni, hogy a törvényi passzusok mögé bújva sablonos indoklásokkal látják el döntéseiket. Formálisan tehát minden működik a bírói rendszerben, de már a hatalom érdekeit szolgálja, vagy legalábbis elindult ebbe az irányba például adózási vagy közpénz elköltési ügyek elbírálásakor.

Dr. Fleck Zoltán szerint a hatalom kis ügyekben hagyja szabadon dönteni a bíróságokat, de a nagyobb horderejű kérdésekben nyomást gyakorol, sugall véleményeket, a belső szakmai összetartást pedig a mostani átszervezéshez hasonló technikákkal igyekszik csökkenteni. A demokráciákban ennek megvan az ellensúlya, de a mostani magyar helyzethez hasonló átmeneti időszakokban nehezen tudják magukat függetleníteni a bírók a hatalom elvárásaitól - hangzott a szakember helyzetértékelése.

Összességében a tudományos fórum is azt igazolta, hogy a bírói szakma jelentős része feleslegesnek és visszalépésnek tartja a munkaügyi bíróságok önállóságának megszüntetését és a közigazgatási bíróságok átszervezését, de tudják, manapság a politikai szempontok felülírják a szakmai érdekeket – írta a hírportál cikkében Gulyás Erika.