Az Európai Bizottság június 16-án úgy döntött, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Bíróságon a külföldi befektetők haszonélvezeti jogainak vélelmezett megsértése miatt. Formailag a kötelezettségszegési eljárás a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők mezőgazdasági földterületek használatára vonatkozó jogaival összefüggő uniós szabályok be nem tartása miatt lép a harmadik, végső szakaszba.

A testület még 20143 októberében indította el a kötelezettségszegési eljárást hivatalos felszólító levél kiküldésével, majd 2015 júniusában (tehát egy évvel ezelőtt) indoklással ellátott véleményt küldött Budapestnek, felkérve arra, hogy saját szabályait hozza összhangba az uniós joggal.

A portál értesülése szerint a magyar kormány csak idén áprilisban küldött kimerítő választ az indoklással ellátott véleményre, ami ugyanakkor nem tükrözött elmozdulást abban a magyar álláspontban, miszerint jogszerűen szüntették meg törvényileg azokat a haszonélvezeti jogokat, melyekre részben színlelt szerződések (zsebszerződések) aláírása révén tettek szert jellemzően a 90-es években zömében osztrák befektetők.

A Bizottság június 16-ai közleménye emlékeztet rá, hogy az Országgyűlés 2013 decemberében hagyta jóvá az úgynevezett haszonélvezeti jog (a magyarországi befektetők tulajdonában lévő földterületek használatához jogot biztosító szerződések) megszüntetéséről szóló törvényt.

A törvény a külföldi és a belföldi befektetőket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és befektetéseik értékétől anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást biztosított volna. Az eredeti szerződésekre húszéves átmeneti időszak vonatkozott, ami azt jelenti, hogy 2033. január 1-jén kellett volna lejárniuk. Az új törvénnyel ez az időszak négy és fél hónapra rövidült, így a befektetői szerződések 2014. május 1-jén szűntek meg kárpótlás nélkül – mutat rá közleményében az Európai Bizottság.

Brüsszel fenntartja azt az álláspontját, hogy a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rendkívüli rövidsége egyéb tényezők mellett ahhoz vezetett, hogy a befektetőknek nem volt lehetőségük alkalmazkodni az új jogi környezethez. „Következésképpen a törvény oly módon fosztotta meg a meglévő befektetőket szerzett jogaiktól és befektetésük értékétől, hogy ennek során nem biztosította az az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartását.”

A Bizottság véleménye szerint ez sérti a tőke szabad mozgása és a szabad letelepedés elvét. A Bizottság megjegyzi, hogy az ügyben egy magyar bíróság is az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel. A BruxInfo értesülései szerint egy magánszemély is megkereste az Európai Bíróságot.

A portál úgy tudja, hogy a Bizottság korábban még azon tanakodott, hogy a kereset benyújtásával talán érdemesebb lett volna megvárni, amíg a Bíróság a két említett ügyben ítéletet hoz. Ez azonban elég hosszúra nyújtotta volna a folyamatot, amit Brüsszelben kezdettől fogva megkülönböztetett figyelemmel kezeltek. Részben azért is, mert az osztrák kormány annak idején külön is jelezte kifogásait a magyar törvénnyel szemben a Bizottságnál.