A gazdasági adatbázis MTI-hez
eljuttatott közleménye szerint a trendfordulatról tanúskodnak az
idei adatok is, január-április között 6600 kényszertörlés volt
a korábbi két év 9000-9000 kényszerintézkedésével szemben.
Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a fiktív,
illetve az életképtelen cégek zömét sikerült a gazdasági
életből kikényszeríteni - írták.
A tizenkilenc magyarországi közigazgatási térség közül tavaly tizenhét megyében kevesebb esetben kellett a cégbíróságoknak a kényszertörlés eszközéhez nyúlniuk, mint egy évvel korábban. Pest megyében azonban valóságos "kényszerjárvány" pusztított, míg 2014-ben 2846 ilyen eljárás volt, tavaly csaknem 60 százalékkal több, 4580 kényszertörlést regisztráltak a megyében.
A feketelista.hu szerint tavaly valamennyi nagyvárosban kevesebb kényszerítő döntést hoztak a cégbíróságok, mint egy évvel korábban. Budapesten 15 098 társaság kényszerült ilyen úton távozni a piacról, ám számuk így is 17 százalékkal kevesebb volt, mint 2014-ben. A második legtöbb kényszertörlést, 286-ot debreceni cégek esetében alkalmazták a bíróságok, ami 78-cal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kényszertörlés a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben visszafordíthatatlan folyamat. Az eljárás alá vont cég üzletszerű tevékenységet már nem folytathat, és a cég legfőbb szerve - az eljárás kezdő időpontjától - nem dönthet sem a társaság további működtetéséről, sem pedig átalakulásáról. A vezetők személyes felelőssége azonban megmarad, a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelés kiegyenlítésére - áll a tájékoztatásban.
