Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat kimondja, hogy a titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni (4/3.). A technika sajnos olyan irányba fejlődik, hogy e kötelezettségünket egyre nehezebb megtartani - szögezi le tanulmányának bevezetőjében dr. Homoki Péter ügyvéd (képünkön).

Bár a titkok "elkotyogásának" kockázata nem csökkent, mára az első számú veszélyforrássá az vált, hogy jogosulatlan személy valamely titokhoz technikai hiba vagy nem megfelelő kezelés miatt hozzáférhet. Az ügyvédi munkában is hatalmas mértékben megnőtt az elektronikus úton feldolgozott és forgalmazott adatmennyiség, így az ügyvédi titok is.

Az ügyvéd úgy kommunikál, ahogyan azt az ügyfele elvárja, tehát nem alternatíva az ügyvéd számára, hogy megmaradjon a papír alapú kommunikációnál. Az ügyvéd csak egyet tehet: minél jobban gondoskodik az ügyfél elektronikus adatainak védelméről.

Egyre több ügyvédi kamara vizsgálja meg, hogy miként tudná ebben az ügyvédséget segíteni. Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsában (CCBE) az informatikai jogi szakosztály hamarosan elfogad egy műszaki jellegű útmutatót, amely a nemzeti kamarák felé ajánlást fogalmaz meg.

Ennek fényében időszerű vált, hogy ezt a kérdést Magyarországon is megvizsgálják. Terjedelmes tanulmányában dr. Homoki Péter

  • bemutatja, hogy milyen fenyegetések érik az ügyvédséget, és milyen irányú változások várhatók.
  • az ügyvédek számára általános jellegű javaslatokat fogalmaz meg az ISO 27000-es szabványcsalád megközelítése alapján, a CCBE IT jogi szakosztályának műszaki útmutatójával összhangban,
  • kiemeli azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek az ügyvédek körében egyfajta minimum védelmi körnek tekinthető. Ez utóbbinál figyelemmel van arra, hogy az ügyvédi munka során melyek a tipikus sérülékeny pontok, de egyúttal ne is legyen a szöveg túl technikai vagy túl részletes sem.

A fontos tanulmány teljes szövege ide kattintva olvasható.