A miniszter beszédében - amelyről tárcája tájékoztatta az MTI-t - azt mondta: a közigazgatási per önálló szabályozásával megteremtődnek a közigazgatási bíráskodás rendszerszintű alapjai, amelyek lehetővé teszik a szervezeti keretek újragondolását is. A kódexek széleskörű egyeztetés alapján készülnek, a tudományos élet képviselőin túl bírák, ügyészek, ügyvédek és azok szervezeteinek bevonásával.
A tárcavezető felidézte: a kormány még 2015 elején fogadta el a polgári, a büntető és a közigazgatási perjog koncepcióját, és ennek alapul vételével kezdődött meg az igazságügyi minisztériumban a kodifikációs munka. A cél az, hogy a jövő év tavaszán valamennyi új eljárási kódex tervezete a parlament elé kerüljön, és azokat az Országgyűlés 2016-ban fogadja el. Az új törvények kellő felkészülési idő után lépnek majd hatályba.
Dr. Trócsányi László elmondta, a bíróságok csak abban az esetben tudnak a közbizalomnak megfelelni, ha a bíróság előtt szereplő felek azt tapasztalhatják, hogy a bíró az előtte folyamatban lévő ügyben részrehajlás nélkül, gyors ítéletet tud hozni.
A miniszter arról is beszélt, hogy egyes, elsősorban a közvélemény által is számon tartott ügyekben "sajnálatosan még ma is előfordul a bírósági eljárás elhúzódása, ezt az új eljárási reformok meg kívánják akadályozni". Hozzátette: különösen kirívó ez, ha a büntetőeljárás büntetőügyben húzódik el. Ezekben az esetekben fennáll a veszélye annak is, hogy a magyar államnak helyt kell állnia a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztaló döntését követően.
(Címfoto: en.wikipedia.org)
